a rovat írásai
A távközlés és az információs társadalom világnapja
Az információs társadalom kialakulása korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása.
So si? Sar san? – Na mi van? Hogy vagy?
Diáknap a Néprajzi Múzeumban, 13+
Pongrác, Szervác, Bonifác! Füstöljetek kendtek!
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok bőven a különféle, éppen divatos paranormális jelenségeken túl is. Itt vannak például a fagyosszentek.
Pongrác, Szervác és Bonifác. Amikor az esetek többségében el is
romlik az idő.
Aki nem félt a turbulenciától
Részt vett az első helikopter fejlesztésében, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Több rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt szerepe. Saját rakétatechnikai vállalatával több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. A Holdon krátert neveztek el róla.
Ó, ez embertelen jó! – Föld Napja 2013
Ma a Föld bolygó számos országában megemlékeznek a Földről. Hogy milyen jó is itt lenni. Ilyenkor egy kicsit el lehet gondolkodni azon, elrontottunk-e valamit. Esetleg tenni is lehet azért, hogy ha elrontottunk valamit, kijavítsuk; amit pedig nem rontottunk el, az ne is romoljon el.
A világjáró bajai szabólegény
Baja városának egyik nevezetessége Jelky András földgömbön lépegető tarisznyás, pörgekalapos szobra, amely 1936 óta áll a napjainkban már a nevét is viselő téren. De miért is állít egy város szobrot – Medgyessy Ferenc alkotását a Miskolczy Ferenc készítette földgömbön – egy 275 évvel ezelőtt született szabólegénynek?
Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra
Induljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált, hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország uralkodói.
Nagy útra indultak a véméndi cigányok
Meg tudná valaki mondani, hogyan terjedhetett el az a véméndi cigányok között 1920-ban, hogy Oroszországba kell menni? Mert felöltöztek, ahogy tudtak, és családonként csináltattak egy csoportképet a tanítóval az útlevélhez. És vélhetően el is indultak azokban a zavaros időkben, amikor még nem voltak biztosak a határok és még az sem dőlt el, hogy a bolsevikoké lesz a szent orosz föld.
A tánclépésektől az időkapszuláig
A hétvégén a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ismét rivaldafénybe kerülnek a budapesti száz éves házak. Ezeket a
házakat vagy 1913-ban adták át, vagy ekkor építették át.
„A magyarnak ángol oroszlánja”
Egy francia származású angol katona, aki magyar vitézként tündökölt és török pasaként halt meg.
Száguldás agyvérzésig – Egon Erwin Kisch
Egon Erwin Kisch agyvérzés következtében halt meg Prágában 1948. március 31-én. Vélhetően néhány helyi lap pár sort szentelt is a halálhírnek, mert nem akárki szenderült jobblétre az új kor hajnalán, hanem maga a „száguldó riporter”, az oknyomozó újságírás úttörője. Aki ateistaként nem volt rest hosszasan várakozni arra, hogy bejusson Lourdes-ba, a barlang csodatévő vízéhez. És aki végigtudósította a spanyol polgárháborút is, a köztársaságiak mellett.
Tudományos folyóiratok – ingyen
A tudósok fellázadtak az ellen, hogy az általuk előállított tudományos eredményekről csak méregdrágán olvashatnak. A Science Europe most megkísérli megfordítani az eddigi rendszert. A világháló sokféle sejtés, jóslat és prófécia szerint alapjaiban változtatja meg az emberi kultúrát. De hogy pontosan mi is lesz a változás iránya, azt nem tudjuk.
Umberto Eco szerint könnyen előfordulhat, hogy a harmadik évezred elején minden korábbinál komolyabb hasadás következik be az emberi társadalomban: a világhálót jól használók, tehát az információkhoz akadálytalanul hozzáférők kisebbségével szemben ott áll majd a digitális analfabéták hatalmas tömege, akiknek kiszolgáltatottságát könnyű lesz politikai és gazdasági célokra felhasználni.
E komor jóslat bizonyára túlzás, és a nagy különbségek is átmeneti jellegűek. Igaz ugyan, hogy meglepően sokan dolgoznak a digitális analfabetizmus fenntartásáért, és pillanatnyilag valóban döbbenetesek a különbségek, hiszen az internettel megbarátkozni kevésbé akaró nemzedék számos jeles tagja néhány év leforgása alatt marginalizálódott saját hibájából, az a forgatókönyv mégis sokkal valószínűbb, hogy az átmeneti bizonytalanságok után az új nemzedékek számára teljesen magától értetődő lesz a világháló használata.
Az akadálytalan információ-hozzáférésnek azonban a jelen szerzői jogi rendszer szerint ára van, amit valakinek meg kell fizetni. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a pénzért letölthető jogtiszta tartalmakkal szemben hihetetlen mennyiségű illegális tartalom is fönt van különféle tárhelyeken, és a közelmúlt határozott rendőrségi intézkedéseiig (főként a Megaupload 2012 januári felszámolásáig) úgy tűnt, hogy csak nagyon szűk körben lehet üzletileg sikeres a fizetős tartalomszolgáltatás.
Igaz, hatalmas különbségek vannak a jogkövető magatartás tekintetében a világ különböző pontjai, és a különféle társadalmi rétegek között. Valószínűleg a tudományos folyóiratok olvasói például lényegesen ritkábban és csupán súlyos szükség esetén töltenek le illegális tartalmakat; ehelyett inkább az egyetemi és intézeti hozzáféréseket használják szabályosan. Csakhogy válság van, amely a szegényebb, például magyar tudományos felhasználók után a nagy nyugati könyvtárakat is elérte. Nálunk például nem is olyan régen borzolta a kedélyeket az EBSCO-ügy, és nyilván még sok hasonló lesz.
| Az EBSCO-ügy A pécsi egyetemi könyvtár honlapján jelent meg a híradás március végén, hogy a közgyűjteményekből és egyetemi könyvtárakból elérhető adatbázis többé nem érhető el Magyarországról: „2012. március 31-től az EBSCO Publishing az egész ország számára szünetelteti az országos központi szolgáltatások keretében előfizetett EBSCO elektronikusfolyóirat-csomagok elérését. A sajnálatos esemény oka az, hogy az EISZ (az országos központi adatbázis szolgáltatások) teljes egészében átkerült az MTA fennhatósága alá, s a program korábban elbizonytalanodott pénzügyi helyzete és irányítása most konszolidálódik. Az EBSCO program hazai jövőjéről és annak kondícióiról a tárgyalások folyamatban vannak...” |
De nagyot téved, aki azt gondolja, hogy ilyesmi csak a hozzánk hasonló szegény országokban fordul elő, mert a Science Europe közelmúltban rendezett brüsszeli közgyűlésén kiderült, hogy még a Harvard Egyetemnek is le kellett mondania néhány folyóiratról az előfizetési költségek növekedése miatt.
Végül is ez a jelenség indította el a megoldás keresését, és az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakítását, az európai kutatások koordinálását végző, ötvenegy tagot tömörítő szervezet úgy döntött, szabad hozzáférésűvé teszik a tudományos folyóiratokat. Minderről Pálinkás József, a Science Europe igazgatótanácsának a tagja értesítette az MTI-t.
Vagyis a Science Europe megfordítja a rendszert, mert, mint Pálinkás fogalmazott, „A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek”.
Meglátjuk, egy fecske csinál-e tavaszt. Ennek az új rendszernek az lenne a lényege, ami sok száz éven keresztül, de még a közelmúltban is működött, hogy tudniillik egy neves folyóiratban való tudományos közlésért a szerző nemhogy nem kap honoráriumot, hanem még neki (vagy az őt kiváltandó valamely szervezetnek) kell fizetnie a megjelenésért. Vagyis a folyóirat nem az olvasóktól, hanem a szerzőktől szedi be a fenntartáshoz szükséges pénzt. Különben most is van ilyen: ezek a reklámújságok. A különbség csak annyi, hogy egy neves orgánumban való megjelenés olyan, általában anyagiakban is megfogható presztízsnövekedést eredményezhet, amely valóban megéri a megjelenésbe való beruházást. Mindenesetre ez a változás talán elővetíti a szerzői jogok lassú át- vagy visszaalakulását is.
Fáy Zoltán