a rovat írásai
Bánsági Ildikó 70
Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldották a musicalt
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éves lett a Hair
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
Hangemberek az Újszínházban
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor 75
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Elhunyt Lórán Lenke
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Új Bánk bán a Nemzetiben
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Básti Juli kerek szülinapja
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Színház 10 éve a viszáki pajtában
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Meghalt Schubert Éva
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
A színészetre tette fel az életét
Harminc éve, 1985. december 30-án hunyt el Márkus László, az 1960 utáni évtizedek egyik legsokoldalúbb, legtöbbet
foglalkoztatott színművésze.1928. június 10-én született Budapesten. Már hatéves korától színész szeretett volna lenni, iskoláit csak úgy mellesleg végezte, egyszer azzal dicsekedett, hogy jeles osztályzat egyszer sem fordult elő a bizonyítványában. Szülei válása után előbb apjával élt Szegeden, majd anyjával Pesten. A nyilas uralom alatt tizenkétszer hajtották őket a Duna felé, és bár mindannyiszor megmenekültek, a rémálomra emlékeztető élmény haláláig kísérte.
Vlagyimir Dihovicsnij-Mark Szlobodszkoj: De nehéz a feltámadás című művének színpadi próbáján, 1960-ban (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
A második világháború után Szegeden kezdett magánúton színitanulmányokat Lehotay Árpádnál, miközben apjánál molnárinasként dolgozott. Először 1945. december 21-én lépett színpadra, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1951-ben végezte el. Vizsgafellépése előtt nem sokkal kitelepítették a Békés megyei Okányba, mert apját – akivel ugyan nem élt együtt – fakereskedő-malomtulajdonosként a rendszer ellenségének minősítették. A fiatal színész érdekében tanára, a nagyhatalmú Major Tamás lépett közbe, és kapcsolatait mozgósítva néhány nap elteltével hazamenekítette.
Mensáros László és Márkus László a Hamlet előadásán a debreceni Csokonai Színházban, 1956 (Magyar Fotó: Komlós Tibor)
A Debreceni Csokonai Színház színpadára már sokoldalú művészként robbant be. Ismeretlen kezdőként alig különbözött a befutott Kossuth-díjastól, mestersége szakmai eszközeinek a kezdetektől birtokában volt. 1957-ben lett tagja a Madách Színház társulatának, és teátrumához haláláig hűséges maradt. Itt alakított főszerepet a Molière-sorozat minden darabjában (Tartuffe, A fösvény, Mizantróp), játszott Shakespeare-t (Claudiust a Hamletben), Csehovot (Piscsiket a Cseresznyéskertben) és G. B. Shaw-t (Pickering ezredest a Pygmalionban).
Gábor Miklóssal A mizantrópban, a Madách Kamara előadásában, 1971 (MTI Fotó: Petrovits László)
Pályafutása csúcspontjára a Molnár Ferenc-vígjátékokkal ért. Páratlan elevenséggel, elegáns könnyedséggel, vérbő humorral és bravúros beszédtechnikával alakította a dolgokat irányítani tudó „Nagy Játékosokat”. Mesteri volt Nelsonként az Egy, kettő, háromban (egy óra húsz percig volt jelen egyfolytában a színpadon), vagy a Játék a kastélyban Turaijaként. A munkában szigorú volt önmagához, a szöveg, a szerep már a próbákon a fejében volt.
Zenthe Ferenc, Csernák János és Márkus László a Játék a kastélyban című vígjátékában, 1984 (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
Számos karaktert formált meg a filmvásznon is, több mint 110 filmben, tévéjátékban szerepelt, emlékezetes a Meztelen diplomata főszerepe és Az ötödik pecsétben nyújtott alakítása. Szívesen énekelt sanzonokat, operetteket (két lemeze is megjelent), gyakran lépett fel a rádió és a televízió kabaréműsoraiban, sőt két népszerű rajzfilmfigura, Béni és Kukori is az ő hangján szólalt meg. Nem válogatott a szerepek között, imádott játszani, de nemcsak a színpadon, hanem az életben is: úgy öltözött, úgy viselkedett, hogy magára vonja az emberek figyelmét, sztárallűrként parfümöket és öltönyöket gyűjtött.
Csákányi László, Psota Irén, Váradi Hédi és Márkus László a Flinstone családból ad el egy jelenetet a Népstadionban a SZÚR-on, 1960 (MTI Fotó: Szebellédy Géza)
Egyedül élt, bár többször is gondolkodott a házasságon. Nem zavarta a magány, sokat utazgatott, egyedül a gyermek hiányzott az életéből. „Ez a hivatás egész embert kíván. Még a háború alatt megfogadtam: ha sikerül ez a pálya, csak ennek élek. Erre tettem fel az életem, én ebben a szellemben élek” – nyilatkozta.
Márkus László és Schütz Ila lovakkal barátkoznak a Madách Színház művészeinek a Bábolnai Állami Gazdaságban tett látogatása során, 1974 (MTI Fotó)
Háromszor kapta meg a Jászai Mari-díjat (1956, 1963, 1972), a Kossuth-díjat viszont kissé megkésve, 1983-ban vehette csak át, amikor már nagybeteg volt, és nem is tudott igazán örülni az elismerésnek. Hosszú évekig küzdött a leukémiával, vészesen lefogyott, de szenvedélyesen szeretett élni, ami átmeneti gyógyulást hozott, és három bemutatóra még vissza tudott térni.
forrás: Fortepan/Kotnyek Antal
1985. december 30-án az újévet köszöntő műsor főpróbáján lett rosszul a Kongresszusi Központban, és röviddel ezután a szíve felmondta a szolgálatot.
mti