a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Arany függő a szénbánya üdülőjéből
Az olcsó és a nemes anyagok, üveg és arany találkozása ez a függő,
amely méreteit is figyelembe véve valószínűleg egy fülbevaló karikáját,
és azon keresztül viselőjének, egy előkelő hölgynek a fülét ékesíthette
párjával együtt. Így is kerülhetett valamikor a 6. században a föld
alá, hogy most a Balatoni Múzeum jóvoltából 3d-ben gyönyörködhessünk
benne néhány kattintás után.Az arany soha el nem múló ragyogásánál fogva az emberiség történetének a legértékesebb fémje volt sokáig, és bizonyos értelemben ma is annak számít. Értékét tovább növelte a szépsége mellett a viszonylagosan ritkasága, de a sokat nyomott a latban könnyű megmunkálása is. Így lehetett már az ókortól a leggyakoribb drága ékszer alapanyag. A felhalmozott, megmunkált, vagy nyers állapotban lévő arany adta a birodalmak, kisebb és nagyobb királyságok, városállamok, közösségek gazdagságának, és gazdaságának alapját, és nem mellesleg később értékesebb pénzeinek alapanyagát is. Így volt ez a Római Birodalomban, ahol a solidusokat vertek belőle, de a középkor uralkodói is ebből készítették el pénzeiket, ha tehették. A pénzhasználat visszaszorulásával járó átmenetinek tekinthető időszakokban is megőrizte értékét, a kereskedelemben cserealapként lettek felhasználva a letűnt birodalmak érméi mellett az aranyból készült ékszerek is.
Kattints a képre, majd a 3D-ikonra! Ugyanez a darab az Europeana oldalán.
A Keszthelyről kivezető Balaton-parti út mellett, a Nógrádi Szénbányák üdülőjében végzett ásatásokon előkerült függőt (vékony aranylemez alapba illesztett színes üvegpaszta) arra a VI. századra datálták a régészek, mikor az egykori Pannónia romjain át és átvonultak a nagy népvándorlás nációi. A kiürített provincia romanizált lakóinak jó része viszont helyben maradt, együtt élt a hunoktól kezdve avarokig minden hódítóval. A Keszthely melletti Fenékpuszta, avagy Valcum is egy ilyen vegyes lakosságú település lehetett a légiók visszavonulása után. 433-tól a hunok fennhatósága alá került, majd kiűzésük után, 456-tól a keleti gótok rendelkeztek itt be rövid ideig. Thiudimer nevű királyuk a rómaiak által a IV. században épített és még álló 377 x 358 méteres erődöt választotta székhelyéül. Ami 535 körül a longobárdoké lesz, majd azok Itáliába menekülése (568 április elsején indulnak el) az avarok lesznek az urak Valcumban. A termelő és alkotó munkát viszont a provincia egykori lakóinak leszármazottai végzik, ők működtetik a település iparát és kereskedelmét is. Hogy aztán az arany függő itt, a Verespatak környéki, rómaiak által is használt bányák aranyából készült, vagy a népek nagy vándorútján érkezett valahonnan Fenékpusztára, arról nem találunk információt az adatbázisban. Megmunkálását nézve mindkét eset előfordulhat.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.