​Római bor kelta pohárban?

Az iskolában általában fél mondattal intézték el, hogy a rómaiak előtt a Dunántúlon a kelták voltak az urak. Erről az indoeurópai eredetű népcsoportról viszonylag sokat tudunk a római leírások és a régészeti leletek alapján. Többek között azt is, hogy vasat és vert pénzt használtak, és nagyon fejlett tárgykultúrával rendelkeztek. Éppen ezért most egy kelta csészét vizsgálunk meg a 3D-ben, a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársainak jóvoltából.

A kelták bölcsőjét az ausztriai Hallstatt mellett talált földvárhoz és egy 900 ember földi maradványát tartalmazó temetőhöz kötik a régészek. Tehát a Duna és a Rajna felső folyásának környékén kell keresnünk e kultúra keletkezési területét, ahonnan aztán a Krisztus születése előtti IV. században elindultak, és mondhatni uralmuk alá hajtották a jó öreg kontinenst. A Kárpát-medence után a Balkánon át eljutottak egészen Kis-Ázsiáig, Szent Pál „galatákhoz” írott levelei is nekik íródnak. Kelták voltak azok a gallok is, akikkel a nagy Julius Caesar annyit csatázott, és Krisztus előtt 391-ben az örök várost a Capitolium kivételével elfoglaló szenonok is kelták voltak. (Vezérük, Brennus mondta a váltságdíj mérlegelése közben kardját is a hamis súlyok közé csapva, hogy „jaj a legyőzötteknek!”)

Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra

Persze a kelta hétköznapok nem csak ilyen erőszakos jelenetekből álltak, mert tudjuk azt is, hogy Európa anyagi, tárgyi kultúrájának ugrásszerű fejlődése is hozzájuk köthető. Nagycsaládokra tagozódva jól megépített házakban laktak, előkelőik pedig várakat építettek a magaslatokra, ahová vész esetén be lehetett menekülni. Ők építettek először úthálózatot Európában, és ők vertek pénzt elsőnek a Kárpát-medencében. Nem mellesleg bort ittak és kemencékben sütötték a kenyeret, amihez az alapanyagot földműveléssel, és az évszázadokon át alkalmazott módszerrel, két malomköves őrléssel teremtették elő. Házaik körül állatokat, marhát, disznót és juhot is tartottak, ügyes eljárásokat használva halásztak és vadásztak, öltözködésben pedig eljutottak a nadrágviseletig, ami praktikusabb volt ezen az éghajlaton, mint a rómaiak szandálja és tunikája. Ettől függetlenül mégis a rómaiak győzték le legtöbbször őket, és csináltak belőlük engedelmes alattvalókat.

Pannóniában Süttőn, Százhalombattán, a Sághegyen, Sopronban és Vaskeresztesen maradt meg a legtöbb lelet a hajdani keltáktól. Akiktől a vizsgált, 3D-ben forgatható, méretezhető 6,5 cm magas és 5,3 centiméter széles dísztelen csésze is származik. Hogy aztán miért csavarta meg nyolcas alakban a fülét a rég megholt fazekas, azt nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy mit ihattak belőle ott Keszthely környékén, ahova majd csak a rómaiak hozzák el a lelket vidámító szőlőtőkéket.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.01.14. 10:53 • Címke: manda adatbázis, 3D