a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Elhunyt Michel Tournier francia író
Elhunyt Michel Tournier, a második világháború utáni francia irodalom egyik legjelentősebb szerzője. A Francia Akadémia regénynagydíjának és a Goncourt-díjnak a birtokosa 91 éves volt.
Michel Tournier hétfő este halt meg a Párizshoz közeli Choiselben, ahol fél évszázada a világtól elzártan, egy régi plébánia épületében élt családjával. „Azt szerette volna, ha itt temetjük el” – mondta Alain Seigneur, az 550 lakosú település polgármestere. „Egy kicsit szerelemes volt ebbe a faluba. A sírhelyét is kijelölte egy fa mellett” – tette hozzá. A Nobel-díj várományosaként is többször emlegetett szerzőről, az egyetlen olyan francia regényíróról, aki egyhangú szavazással kapta meg a Goncourt-díjat A rémkirálycímű, 1970-ben megjelent regényéért, a teljes francia kulturális élet megemlékezett. Francois Hollande államfő szerint Michel Tournier-nak a „realizmus és fantasztikum között mozgó művei a franciák és európaiak egy teljes generációját ragadták magukkal, amely hozzá hasonlóan rajongott kontinensünk irodalmáért, történelméért, kalandjaiért és természetéért. Mindig is az eszmék és a valóság kibékítésére törekedett” – írta közleményében a francia elnök.
„Holnap már nem tudok Michel Tournier-nak arra a kérdésre válaszolni, hogy ki a legnagyobb élő francia író” – írta a Twitteren Bernard Pivot, a Goncourt Akadémia elnöke. „A mítoszoknak és a történelemnek olyan nagy alakjaihoz csatlakozott, akiknek zseniális szerzője volt” – tette hozzá. Tournier a Le Figaro című napilapnak júniusban adott interjúban „elég jónak” nevezte élete mérlegét. „Hat kritérium alapján ítélhetjük meg az életünket, amikor a végére értünk, ezek a fizikum, a család, a kor, a barátságok, a szerelem és a karrier. Az én mérlegem inkább jó, beleértve a karrierem csúcsát, amelyet a Goncourt-díj jelent. A gyenge pont a kor, amelyben éltem” – mondta az író.
Michel Tournier 1924. december 19-én született Párizsban. A ma már klasszikusnak számító szerző műveit az európai alapmítoszok ihlették, amelyeket humorral dolgozott fel. Írói világát a német kultúra, a zene és a katolikus vallás határozta meg. A párizsi Sorbonne egyetemen és Tübingenben filozófiát tanult, 1950 és 1968 között fordítóként dolgozott, majd az Europe1 francia kereskedelmi rádió sajtóattaséja volt, a Plon kiadónál dolgozott és egy, a fotózásról szóló tévéműsort is vezetett, csak 42 éves korában kezdett el írni.
„A mondandóm egyszerre volt olyan nagyon titkos és olyan nagyon lényegi, hogy hosszú érési folyamatra volt szükségem, mielőtt bármit is publikáltam” – mondta Tournier a Le Figarónak adott interjúban. Első regényéért, az 1967-ben megjelent Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című művéért megkapta a Francia Akadémia regénynagydíját, majd három évvel később a másodikért, A rémkirályért a Goncourt-díjat. A regény alapján 1996-ban rendezett filmet Volker Schlöndorff. Leghíresebb regényei magyarul is megjelentek, köztük a Gáspár, Menyhért, Boldizsár (1980), az Eleázár avagy a forrás és a csipkebokor (1996) vagy a Boldogság Németországban? (2004). Tucatnyi kötete látott napvilágot a fotóművészetről is. Gyerekeknek is írt könyvet (Péntek, vagy a vad élet) és szívesen vett részt iskolákban a könyveiről szóló beszélgetéseken. Utolsó kötete tavaly nyáron jelent meg Hellmut Wallerrel, a német fordítójával 1946 óta folytatott levelezéséről.
Az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadó, a Gallimard olvasói bizottságának tagja volt, s 1972 és 2010 között a Goncourt-díj zsűrijében is részt vett, onnan egészségügyi okok miatt vonult vissza. Január 1-én a legmagasabb francia állami kitüntetés, a Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át.
MTI