a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A másvilágképen dolgozó magyar szobrász
Régi adósságát fizette meg a szakma Samu Géza Vigadóbeli kiállításával. A
25 éve halott szobrász így is a legnagyobbak között van, de hát rövid
az emberi emlékezet, újra és újra elő kell venni különleges fáit, hogy
elgondolkodjunk a szépségen, és azon is, hogy mennyi, de mennyi mindent
hoztunk magunkkal múltunkból.Egyik utolsó munkája, a Bunkóültetvény kapcsán jutott eszembe, hogy nem véletlenül rakta le a deszkalapba fúrt lyukakba azt a 35 darab kisebb-nagyobb, vékonyabb-vastagabb bunkót ott 1990-ben. Talán a világ, azon belül is Magyarország, a rendszerváltás sorsának alakulása is ott munkált benne, amikor kiválasztotta, összegyűjtötte a fákat és hozzálátott megmunkálásukhoz. Így talán újabb és újabb bunkóültetvények sarjadtak volna ki keze nyomán (kiállított szép szobrászgrafikái között van erre utalás) a földből, hogy figyelmeztessenek. A kicsit később távozó Csengey Dénes is kongatta a maga módján a harangot, hogy nem jó lesz ez így. De elmentek, derékba tört a pálya, a csonka életmű maradt itt csak. És a felgyorsult idő, a változó (hanyatló?) kultúra nem szokta tolerálni az ilyen megszakadt történeteket. Még akkor sem, ha Samunál az alapok nagyon mélyek, régiek.
Bunkóültetvény (1990, forrás: samugeza.com)
A szülőfalu, a 61-es út mellett lévő Kocsola, az ottani gyerekkor határozta meg Samu szobrászatát. Pontosabban a nagyapa, aki birtokában volt a falusi embereknél nem ritka fafaragó tudománynak. Ami persze leginkább a hasznos dolgok elkészítésében nyilvánult meg, munkaeszközök, szerszámnyelek, egyszerű bútorok kerültek ki kezeik közül. Olyanok, mint az aratásnál és a szénaszárogatásnál szerepet kapó, fából faragott háromágú villák. Ezek egyszerűségét és szépségét Samu is észrevehette. A másik, az emberkéz által évtizedekig koptatott, verejtékével, zsírjával alakított fák esztétikuma, tartalmi többlete, és a megmunkálás nagyfokú igényessége is. Meg persze a témák, a hosszú téli esték tátott szájjal hallgatott történetei a kicsi és nagyobb ördögökről, tüzes emberekről, tündérekről. A népmesék és balladák világa, a gyermeki lélek rácsodálkozása, ami megmaradt aztán az ifjúkor viszontagságai közepette is, és megvolt mindvégig, a felnőtt művészlét alatt is.
Posztnomád objekt (1989, forrás: samugeza.com)
Az autodidakta (otthagyta az Iparművészetit a győri teológiáért, majd azt is, ki tudja már miért) Samu a közép-európai-magyar szobrászatot, annak anyanyelvét megteremtő ereje még a létező szocializmus kontraszelektált művészvilágát, művészetpolitikáját sem hagyta érintetlenül. Kapott némi lehetőséget a megmutatkozásra, vannak köztéri munkái, amit az itt is kiállított, 1972-ben kifaragott, összeállított Kerekes angyal, amit a dombóvári művelődési központban lehet látni. És csak kivitték Buktával és Pinczehelyivel 1988-ban a XLIII. Velencei Biennáléra (a most is kiállított Másvilágkép installációval), csak megtölthette 1983-ban a Műcsarnok három termét (Installációs kísérlet).
Kerekes angyal (1972, forrás: samugeza.com)
És a végzetes szívrohamot is 1990. október 6-án. Persze, por és hamu vagyunk, a fa, Samu Géza alkotásainak anyaga sem marad meg, vagy él sokáig. Bár ez sem teljesen igaz, vannak egészen sokáig élő, megmaradó fák is, olyanok, mint Samu Géza, a „másvilágképen” dolgozó magyar szobrász.
Másvilágkép – Samu Géza emlékkiállítása
Vigadó
2015.12.04 – 2016.02.11.
Pálffy Lajos