a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Magyar, aki az elsők között megvalósította az amerikai álmot
Nem sok olyan konstruktőr van a világon, akinek keze alól egy 15,5
milliós darabszámú jármű rajzai, elemei kerültek ki. Igaz, a VW
Bogárból, vagy a Corollából több is készült, mint a T-modellből, de
akkor is egyedülálló teljesítmény ez, és soha ne felejtsük el, hogy egy
magyar ember teljesítménye. Mert Galamb József soha, egy pillanatra sem
szűnt meg magyarnak lenni. 135 éve született egy makói parasztcsaládban
Henry Ford egyik legjobb konstruktőre, a cég felfutásának elindítója.Az ügyvédként jól kereső bátyja által kitaníttatott Galamb 1901-ben a Felsőbb Ipariskolában szerzett mérnöki oklevelet, majd egy kis haditengerészkedés után a Magyar Automobil Rt.-nél, Aradon ismerkedett meg a gépkocsikkal. Itt jutott egy 300 koronás ösztöndíjhoz is, amiből végiglátogatta a német autógyártókat, a Majna-parti Frankfurtban dolgozott is egy keveset az Adler cégnél, majd az 1904-re meghirdetett St. Louis-i nagy autókiállítást megcélozva Hamburgban hajóra szállt, és meg sem állt New Yorkig. Ahol pénze fogytán dobozolt és épületet is burkolt, hogy aztán Pittsburghben már szerszámkészítőként, az autókiállítás után Clevelandben pedig karburátorok összeszerelőjeként dolgozzon.
Így már nem csekély munkatapasztalattal kopogtat 1905 decemberében Detroitban Henry Ford akkoriban még csak 300 embert foglalkoztató gyárában, majd még ugyanaznap a Cadillacnél is. Végül Ford megadja neki a kért heti 20 dollárt, és mindjárt komoly feladatot is kap, áttervezheti az N-modell hűtőrendszerét. Ezután az örökké ötletelő főnök egy olyan autó megalkotásával bízza meg, ami elmegy akár a prérin is, és javításához elég egy fogó és egy kalapács. Galamb így emlékszik vissza erre a napra: „1907 elején Ford azt mondta nekem: Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson.”
Ami aztán a káldi születésű Farkas József (később a Fordson traktort is együtt csinálják) és Childe Harold Wills közreműködésével el is készül, és minden idők egyik legnagyobb darabszámát elérő konstrukciója lesz. Nem mellesleg 10 litert fogyasztott 100 kilométeren, hetvennel is tudott menni és olyan erős volt, hogy egyes farmerek szántottak is vele. Az ára 850 dolláron indult, ami nem számított soknak, 1925-ben pedig már 250-ért is hozzá lehetett jutni. A jónép csak „Tin Lizzie”-nek nevezte, és mindegyik darab fekete volt, állítólag ez a festék gyorsabban száradt, ami az 1913-ban beindított sorozatgyártás miatt sem volt elhanyagolható. A csúcson amúgy tíz másodpercenként jött le egy kész autó az amerikai szalagokról.
Galambból pedig főkonstruktőrt, főmérnököt és végül igazgatót csinált Ford, és annyi fizetést adott neki, hogy az USA elnöke sem keresett nála többet. 1915-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, két év múlva meg is nősült, a világháborúk alatt természetesen teherautók, harckocsik és repülőmotorok tervezésében vett részt, 1921-ben pedig ösztöndíjat alapított a szegény makói diákok számára. Többször is jár szülővárosában, 1922-ben pedig testvéreivel (akiknek mindenek előtt küldött hat Fordson traktort) céget is alapított itt Ford autók és traktorok terjesztésére. A ma is használatos márkajelzést, mint ahogy a T-modell nagy újítását, a bolygóműves váltót hol neki, hol pedig Willsnek tulajdonítják, de nem is ez a lényeg. Hanem talán az, hogy Galamb magyarként az elsők között megvalósította az amerikai álmot úgy, hogy egy percre sem felejtette el, honnan érkezett.
Pálffy Lajos