a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

​Filmen a nagy műkincslopás – megtartották a kölcsönképeket

keplopas_leadDokumentumfilm-sorozat készül az 1915-ös San Franciscó-i Világkiállítás után eltűnt magyar műalkotások sorsáról. A Vombat Produkció és Barki Gergely művészettörténész azoknak a képeknek ered a nyomába, amiket az amerikaiak nem adtak vissza a Panama-Pacific International Exposition után. Amelyre 76 magyar festő, 44 grafikus és 12 szobrász ötszáz műalkotását utaztatták el az Egyesült Államokba.

Kilenc évvel a várost romba döntő nagy földrengés és az azt követő tűzvész után az újjáéledő San Francisco igencsak igyekezett megmutatni erejét és tehetségét a világnak, így soha nem látott méretű kiállítást hoztak létre, igaz javarészt ideiglenes épületekből. A képzőművészetek (10 ezer alkotás!) bemutatására szánt Palace of Fine Arts pavilonját meghagyták, sőt, a hatvanas években időtálló anyagokból újraépítették. Ebben volt a műtárgyak java, jórészt az amerikai alkotók munkái a falon három sorban.

képlopás
A város

Mivel a Magyarországról elindított képek későn érkeztek, ezért egy külön épületet, az Annex Buildinget húzták fel, hogy mégis be tudják mutatni a francia szekcióval megegyező nagyságú anyagot. Aminek összeválogatása, és későbbi részleges eltulajdonítása John Nilsen Laurvik nevéhez fűződik. Az újságíró 1913-ban egy szüfrazsett-konferencián járt először Budapesten, és össze is barátkozott kísérőjével, Pálos Elmával. Így lett később apósa Ferenczi Sándor, a neves pszichoanalitikus, akin keresztül kapcsolatba került a Barki Gergely által kutatott Berény Róberttel is. Csak tőle több tucat képet szerzett meg a kiállításra.

képlopás1
A pavilon

Ami egy év alatt 19 millió látogatót fogadott, de belső tereiről nem maradtak fenn fotográfiák. Mégpedig Barki szerint azért, mert a vakuzáshoz elégetett magnézium tűzveszélye miatt előírás volt egy tűzoltócsapat jelenléte, ami meglehetősen költségessé tette a fotografálást. Alaprajz viszont rendelkezésünkre áll (külön terme van „hungarian cubist”-nak nevezve a Nyolcaknak!), és több katalógus is készült a műalkotásokról, így be lehet azonosítani a magyar alkotók tengerentúlra utaztatott munkáit is. Amelyet igencsak hiányosan, a Nagy Háború után, 1923-ban jutottak vissza a feladóhoz. A művészettörténész bemutatott például egy dokumentumot, amelyen Larvik már a saját tulajdonaként sorol fel a magyar anyagból származó képeket. Hasonló sorsra jutottak az olasz futuristák is, ugyan a háborúban amúgy egy oldalon küzdöttek Amerikával. Mivel műveikkel kisebb botrányt keltettek, a termükről készült felvétel, az ezen szereplő 14 kép közül mindössze egy van jelenleg meg. A magyarok, Benczúr Gyula, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Uitz Béla, Vaszary János, Rippl-Rónai és Ferenci Károly is hiába várta vissza egyes képeit. Berény Róbert Bartókról készült portréja is így maradt az Államokban, de végül a zeneszerző fiához került. Golgota című munkáját nemrégen az eBay internetes árverési portálon fedezték fel és vásárolták vissza a festő örökösei.

képlopás2
A Bartók-portré

Végül egészen sajátságos az amerikai szakma hozzáállása is, ahol inkább John Nielsen Laurvik azon érdemeit emlegetik, amivel megteremtette több múzeum képzőművészeti gyűjteményének az alapjait.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.02.03. 15:12 • Címke: dokumentumfilm