a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Újragondolt Czóbel-életmű méltó körülmények között

czobelleadHalálának negyvenedik évfordulójára megújult Czóbel Béla szentendrei múzeuma. Jó hír az is, hogy a Templom téri intézmény csak első volt a sorban, a város az összes kis múzeumát megújítják majd.

A megerősített, belső tereiben átalakított épülethez pedig új állandó kiállítás is jár, ami Barki Gergely kurátor munkáját dicséri. Aki megtalálta azt a vöröskréta rajzot is, amivel Czóbel 1904-ben megnyerte a Juilan Akadémia aktrajzoló versenyét. A Ingres papírra rajzolt 615 x 390 milliméteres rajzra az akadémia igazgatói szobájában bukkantak rá, egy alacsony zsámolyon felhúzott lábakkal kuporgó férfit ábrázol.

czobel

Már csak ezért is érdemes lenne Szentendrére látogatnunk, gondoljunk csak bele, 1904-ben ezt értékelték a legjobb munkának ott, ahol a világ minden részéről sok tehetséges művésztojás pallérozódott. De az új kiállítás természetesen ennél sokkal többet ad, Barki Gergely koncepciója szerint például részleteiben folyton változni fog. Ezt kölcsönmunkákkal és a múzeum hatalmas saját anyagára támaszkodva oldja majd meg a kurátor. Csak grafikából 1000 lap van ugyanis az intézmény tulajdonában, festményből pedig 160, igaz a művész korszakaira nézve meglehetősen egyenetlenül, leginkább az utolsó évekre koncentráltan. 
 
czobel
 
Ezért is vannak mindjárt az első, kisebb teremben a korai, nagybányai, a párizsi és a ritkán emlegetett első belgiumi időkből kölcsönképek, a Nemzeti Galéria 1903-as nagybányaiasan festett önarcképétől a Zsidó Múzeumból kölcsönzött kis, Körmendi Frim Ervint ábrázoló portréig. Ez utóbbi érdekessége, hogy Czóbel 1906-ban tudatosan hagyta ki a Nagybányán valóságos forradalmat okozó, amúgy Bölöni György barátja által Párizsból átszállított anyagból. Itt van az Oktogon III. 15-én című kép is a havas háztetőivel, melynek pontos datálásához a kurátor az Országos Meteorológiai Intézet segítségét kérte. (A festmény amúgy Czóbel szüleinek a Teréz körút 17/a szám alatti, harmadik emeleti lakásában készült, és rajta van a földalatti 1912-ben elbontott, historizáló lejárója is.)
 
czobel
 
A Hollandiában töltött első világháború alatti évekből itt van természetesen a legismertebb, legtöbbet idézett képe a Fiú labdával is 1916-ból, amit meglehetősen szűkös körülmények között Amszterdamban festett, és ki van állítva egy kétoldalas, Bergenben 1917-ben festet kép, az egyik felén egy férfiportréval, a másikon pedig a Váza a széken című munkával. Csendéletből egyébként meglepően kevés, mindössze négy került ki most a falakra, annál több viszont a portré, majd később a tájkép és végül az akt. Utóbbiak közül természetesen láthatjuk az 1968-ban készült Szentendrei Vénuszt, mellette a tájékoztató táblán pedig ott van annak a 60 évvel korábban készült híres fekvő aktjának a fotója is, amiről Gertrude Stein megemlékezett önéletírásában. A Függetlenek Szalonjában 1907-ben kiállított vászonnal szemben ott volt Matisse Kék aktja, de Stein érékelése szerint Czóbel munkája vadabb volt akkori mesterének képénél is.
 
czobel
 
Czóbelnek két világháború is szétszórta a képeit, elveszett ez az akt is, és csaknem a teljes első párizsi, 1910 és 1914 közötti időszak termése, amit 1921-ben árvereztek el. Ekkor már Berlinben és a Die Brücke csoporttal állított ki, ebből az időből van a Meier úr arcképe című mű, ami talán a magyarországi születésű neves művészettörténészt, Julius-Graefe Meiert ábrázolja. A németországi periódusból (1919-1925) amúgy megint csak kevés Czóbel munka ismert, vagy lappangnak valahol, de az is lehet, hogy a „elfajzott művészet”-nek minősítve pusztultak el. Végül 15 év újabb párizsi tartózkodás után, 1940-ben egy új szerelem miatt végleg haza, pontosabban Szentendrére költöző Czóbel egyre derűsebb munkái sorakoznak az utolsó termekben. 
 
czobel
 
És láss csodát, a később felvitt vastag lakkréteg ellenére sem csillognak, ennyit tesz az új, profi megvilágítás. Az ablakokat a festő életéből vett fényképek takarják, a kurátor pedig arra is odafigyelt, hogy sötétedés után megvilágítsák a múzeum bejáratához fémből elkészített Czóbel szignót is.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.02.04. 15:00 • Címke: kiállítás