Halálának 80. évfordulója kapcsán megpróbáltunk bármiféle mozgóképes anyagot felkutatni, amiben Krúdy Gyulát lehet látni.
Krúdy Gyula visszatért Óbudára. Igaz, el sem ment innen, csak vitték – utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe. Éjszaka ért haza hóna alatt egy palack zöld veltelinivel a lakásától alig 50 méterre lévő Kéhli vendéglőből, és reggel nem ébredt fel.
Ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Költői est négyesben a Csokonai Művelődési Központban, május 10-én.
Jékely Zoltán száz éve, 1913. április 24-én született.
Április 19-én, pénteken éjszaka a független könyvesboltok várják az olvasóikat, érdeklődőiket és későn fekvő látogatóikat. Nem csak Budapesten, de több vidéki könyvesboltban is.
A közhiedelemmel ellentétben Kafka sokat utazott. Egy cseh–német projekt vállalkozott ennek interaktív bemutatására.
A költészet szimbóluma a hárfa. Írország nemzeti jelképe is a hárfa a X. századtól. Az egyik legrégebbi ilyen hangszert a dublini Trinity College-ban őrzik, és a X–XI. században élt Brian Boru ír főkirálynak tulajdonítják.
1959. március 26-án hunyt el Raymond Chandler, a krimi amerikai klasszikusa. Az ő regényéből forgatta negyven éve Robert Altman A hosszú búcsú című filmjét, ugyanebben az évben adta ki a Magvető a film alapjául szolgáló művet, az Elkéstél, Terry!-t. Húsz évvel később mutatták be Altman remekművét, a Rövidre vágvát.
A Thália Színházban, Remeteszőlősön és a Bárka Színházban centenáriumzáró beszélgetéssel, színházi előadásokkal és fotókiállítással zárul az Örkény István-emlékév. Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye a remeteszőlősi emlékműre az egyik legbüszkébb.
Konrád György, Kossuth-díjas író négy és fél évtizede, a hatvanas évek óta tartozik a legismertebb hazai regényírók, majd esszéisták sorába.

A napokban elhunyt Ray Bradbury, a sci-fi irodalom klasszikusa, aki bármilyen témához, ötlethez is nyúlt az ötvenes–hatvanas években, szinte minden kiadott művével bekerült az elképzelt, közös nagy könyvbe.
90 fölött járt már, és tulajdonképpen biológiai halála előtt évtizedekkel abbahagyta. De a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg és néhány más írás a közös kulturális örökség része, aktív része ráadásul, el nem avult, máig ható, kultikus alkotás.

Ray Bradbury 2009-ben (fotó: Caleb Sconosciuto)
Őszintén megvallva, nem vagyok a műfaj rajongója, de Bradbury műveinek igen, amióta csak először kezembe adták őket (még gyerekkoromban). Lehetséges, hogy a minden sorát átitató humán műveltség miatt? Vagy az érzékenységért, amellyel témát választott. A civilizáció fölött érzett aggodalom miatt, amely sugárzik alkotásaiból. Az íráshoz való kétségbevonhatatlan tehetsége miatt. Azt hiszem, Bradbury, ha fiatalkorában nem a science fiction mellett dönt, akkor is nagy író lehetett volna.
Akárhogy is, a nagy terjedelmű és amúgy szerteágazó életmű részeként megírta azt a két-három alapművet, amelyekkel alig belátható hatást gyakorolt az elmúlt hatvan évben felnőtt nemzedékekre. A regényéből készült Truffaut-film megkerülhetetlen klasszikus. Lehet-e ennél ragyogóbb dolgot elmondani egy hosszú életet megélt öregember halálakor? Tisztelettel és köszönettel tartoznak neki olvasói.
Mentes Tamás