a rovat írásai
Az első repülőutas hatszáz métere
105 évvel ezelőtt, ezen a héten indult útjára az első utasszállító gép. 1908. május 14-e az évfordulónaptárak egyik kedvenc napja, szinte mindegyikben a fenti mondat szerepel. Ha egy kicsit jobban körülnézünk a repülés történetében, kiderül, hogy a dátum pontos, ám amit napjainkban légi utasszállításnak ismerünk, akkortájt igencsak mást jelentett.
A távközlés és az információs társadalom világnapja
Az információs társadalom kialakulása korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása.
So si? Sar san? – Na mi van? Hogy vagy?
Diáknap a Néprajzi Múzeumban, 13+
Pongrác, Szervác, Bonifác! Füstöljetek kendtek!
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok bőven a különféle, éppen divatos paranormális jelenségeken túl is. Itt vannak például a fagyosszentek.
Pongrác, Szervác és Bonifác. Amikor az esetek többségében el is
romlik az idő.
Aki nem félt a turbulenciától
Részt vett az első helikopter fejlesztésében, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Több rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt szerepe. Saját rakétatechnikai vállalatával több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. A Holdon krátert neveztek el róla.
Ó, ez embertelen jó! – Föld Napja 2013
Ma a Föld bolygó számos országában megemlékeznek a Földről. Hogy milyen jó is itt lenni. Ilyenkor egy kicsit el lehet gondolkodni azon, elrontottunk-e valamit. Esetleg tenni is lehet azért, hogy ha elrontottunk valamit, kijavítsuk; amit pedig nem rontottunk el, az ne is romoljon el.
A világjáró bajai szabólegény
Baja városának egyik nevezetessége Jelky András földgömbön lépegető tarisznyás, pörgekalapos szobra, amely 1936 óta áll a napjainkban már a nevét is viselő téren. De miért is állít egy város szobrot – Medgyessy Ferenc alkotását a Miskolczy Ferenc készítette földgömbön – egy 275 évvel ezelőtt született szabólegénynek?
Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra
Induljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált, hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország uralkodói.
Nagy útra indultak a véméndi cigányok
Meg tudná valaki mondani, hogyan terjedhetett el az a véméndi cigányok között 1920-ban, hogy Oroszországba kell menni? Mert felöltöztek, ahogy tudtak, és családonként csináltattak egy csoportképet a tanítóval az útlevélhez. És vélhetően el is indultak azokban a zavaros időkben, amikor még nem voltak biztosak a határok és még az sem dőlt el, hogy a bolsevikoké lesz a szent orosz föld.
A tánclépésektől az időkapszuláig
A hétvégén a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ismét rivaldafénybe kerülnek a budapesti száz éves házak. Ezeket a
házakat vagy 1913-ban adták át, vagy ekkor építették át.
„A magyarnak ángol oroszlánja”
Egy francia származású angol katona, aki magyar vitézként tündökölt és török pasaként halt meg.
Ritka kincsek a világhálón
Megkezdődött a Magyar Ferences Könyvtár digitalizációja
Magyarországon a ferenceseké az egyetlen szerzetesrend, amely összekapcsolja a középkort az újkorral.A reformkor bonyolult társadalmi változásai számos területét újították meg a hazai tudománynak. Az 1825-ös országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság megalapítására tett nagyvonalú felajánlások után a testület ténylegesen 1830-ban alakult meg, első ülését 1831-ben tartották. Titkára, Széchenyi István jóvoltából, már az előkészítő szervezésben is komoly szerepet vállaló Döbrentei Gábor lett, aki hatalmas lelkesedéssel végezte munkáját, s kezdett el a társaság nevében nyelvemlékeket felkutatni. Számos körutat tett az ország könyvtáraiban, így jutott el 1835 telén Gyöngyösre, ahol a ferencesek régi bibliotékáját szemelte ki. Azon a télen csalódnia kellett, hiszen a koldulórendi szerzetesek kolostorának fűtetlen épületrészében a nagy hideg miatt keresgélésről szó sem lehetett, ám a rendház vezetője, Magócsy István megígérte neki, hogy az időjárás enyhültével maga viszi el a Tudós Társaságnak a ferences könyvtár érdekesebb nyelvemlékeit. 1836. május 3-án be is váltotta ígéretét, s maga jelentkezett hat könyvvel Döbrenteinél Pesten. Hazafias felbuzdulásból e könyveket a Magyar Tudós Társaságnak ajándékozta. Tulajdonképpen e páratlan értékek, a Gyöngyösi kódex és a Gyöngyösi szótártöredék hívták fel az érdeklődő szakmai közvélemény figyelmét a Gyöngyösi Ferences Könyvtárra, sőt, általában a ferences könyvtárakban rejlő kincsekre. Így aztán a XIX. században egyre több kutató fordult érdeklődéssel a régi ferences kolostorok könyvtárai felé, s 1879-ben Ballagi Aladár már egyenesen úgy fogalmazott a Magyar Könyvszemlében, hogy az ősnyomtatványok számát tekintve a Pozsonyi Káptalani Könyvtár, a Gyöngyösi Ferences Könyvtár, valamint a Csíksomlyói Ferences Könyvtár a legjelentősebb Magyarországon.
E szokatlan gazdagságnak nagyon egyszerű oka van: Magyarországon a franciskánusoké az egyetlen szerzetesrend, amely folyamatos működésével, megszakítások nélkül fennálló rendházaival összekapcsolja a középkort az újkorral. A török hódoltság megpróbáltatásai és a protestantizmus viharai valamennyi egyházi és világi szervezetet szétvertek, vagy legalább is intézményeit menekülésre késztetették. Történelmi könyvtáraink közül a mai Magyarország területén egyedül a gyöngyösi ferenceseké vészelte át megsemmisülés vagy áttelepítés nélkül a megpróbáltatásokat; az 1950-es szétveréséig pedig még egy ilyen gyűjtemény volt, a szegedi ferences rendház könyvtára. Kulcsár Péter irodalomtörténész egy 1964-es tanulmányában megállapította, hogy a XVII. századinál régebbi magyarországi könyvtáraknak csaknem 33 százaléka a ferenceseké volt. E becslés azonban nem vette – mert nem is vehette – figyelembe azokat a köteteket, amelyek az írás elkészítésekor hozzáférhetetlenek voltak: részben az államosítás miatt az OSZK pincéiben feldolgozatlanul porosodtak, részben a szerzetesek előrelátásából elfalazva vagy más módon elrejtve voltak a kutatók elől. E kötetek bejegyzései alapján nyilvánvaló, hogy a hazai könyvkultúrában még ennél a meglepő becslésnél is nagyobb a ferences könyvtárak jelentősége.
A Németújvári glosszák kódexe. Batthyány Boldizsár könyvtárából.
A kutatók számára e megállapítás nem újdonság, és a magyarországi ferences gyűjtemények katalógusainak jelentős részét már száz évvel ezelőtt nyomtatásban is megjelentette a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartomány tudós könyvtáros-történésze, Kaizer Nándor. Igaz, nem minden könyvet vett lajstromba, ezért mind a mai napig kerülnek elő ismeretlen „kincsek”, fontos források, ritka nyomtatványok a ferencesek történeti könyvtáraiban és levéltáraiban. A dokumentumokhoz való hozzáférés minőségileg új formáját teremti meg a régi magyar ferences könyvtárak teljes digitalizálási terve, melynek végeredményeként elkészülhet az ország első, interneten egészében elérhető „könyvmúzeuma”.
Késő középkori német tankönyv (jelzete: Cod.med.11).
Ez a kísérlet világviszonylatban is egyedülálló, hiszen nincs még egy olyan történeti ferences gyűjtemény, amely célul tűzte volna ki magának a teljes állomány hozzáférhetőé tételét. A Bibliotheca Franciscana Hungariae Digitalis több mint félszáz kolostori könyvtár 1800-nál régebbi nyomtatott köteteit és középkori kéziratait, kódexeit szeretné bárki számára hozzáférhetővé tenni.
A Liebhard Eghenvelder kódexe néven ismeretes, vegyes teológiai tanulmányokat tartalmazó kézirat (jelzete: Cod.med.01.).
A digitalizálás évek óta tart, ám elsőként a szerzői jogok megsértése nélkül felhasználható szakirodalom készült el, és a megfelelően magas színvonalú, nagy felbontású régi könyvtári dokumentumok csak a közelmúltban, egy 2011-es pályázat eredményeként kerültek sorra. A terveknek megfelelően a munkát a legértékesebb és védettebb kötetekkel, a kódexekkel, ősnyomtatványokkal, antikvákkal, valamint ritka hungarikákkal kezdtük, így lett szabadon hozzáférhető 52 darab különleges könyv.
Sienai Szent Bernardin breviáriuma (zsolozsmáskönyve), XV. század
Mivel könyvtörténeti ritkaságokról van szó, nemcsak a könyvek szövegteste olvasható, hanem a kötetek függelékei, a restaurálások során előkerült régebbi töredékek is; valamint látható a kötetek sokszor egykorú, ritka kötése is. A könyvek kiválasztásánál fontos szempont volt az egyediség és a magyar vonatkozás. A két, világviszonylatban is jelentős ismertségű középkori ferences szerző, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát homiliáinak XV. századi kiadásai, Clairvaux-i Szent Bernát, Guillermus Parisiensis, Albertus Magnus írásainak ősnyomtatványai, számtalan kódex, köztük Sienai Szent Bernardin breviáriuma, vagy az 1950-ben elfalazott és csak tíz évvel ezelőtt megtalált konstitúciógyűjtemény olvasható hamarosan szabadon a MaNDA és a Magyar Ferences Könyvtár honlapján.
Fáy Zoltán