a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Eredeti színeiben Van Gogh hálószobája
Vincent Van Gogh arles-i hálószobáját az 1880-as évek végén háromszor is megfestette. Az egyik mestermű megfakult színeit egy nagyszabású chicagói kiállításra most digitális technikával keltették életre a kép egy virtuális változatán.
A szobát ábrázoló festmények közül az egyiket a Chicagói Művészeti Intézet gyűjteményében őrzik. A másik két kép az amszterdami Van Gogh Múzeum és a párizsi Musee d'Orsay kollekciójába tartozik. Van Gogh mindhárom képen nagyjából azonos színeket használt. Az idő múlásával a fénynek kitett képek színei kissé megváltoztak, kifakultak. A BBC beszámolója szerint chicagói tudósok egy sor technikát bevetve digitálisan restaurálták a halványkékké vált falakat, hogy visszanyerjék eredeti lila színüket. A számítógéppel teremtett virtuális kép a Chicagói Művészeti Intézet nagyszabású Van Gogh-kiállítására készült el. A tárlaton mindhárom kép együtt látható, amire csak egyszer volt példa korábban a művek születése óta. Francesca Casadio, a chicagói restaurátorcsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a tudomány kulcsfontosságú a megfakult színek azonosításában, ugyanakkor munkájuk közben a korábbi restaurátorok és művészettörténészek eredményeire is támaszkodtak.
Előtte...
„Azt a látványt teremtettük meg, ahogy a megfakult színek eredetileg kinézhettek, de az időgép felfedezésének híján ez még mindig csak becslés” – fűzte hozzá a szakember, aki egy tudományos konferencián szólalt fel Washingtonban. A chicagói restaurátorok Van Goghnak a bátyjához, Theóhoz és másokhoz írott leveleiből tudták, hogy a színek nem stimmelnek. A levelekben ugyanis a művész pontosan beszámolt arról, hogyan nézett ki a kép eredetileg. „Leírja, hogy a bútorok sárgák, az ágytakaró piros, a falak halványlilák, az ajtó pedig lila színű. Nos, ma a fal világoskék színű” – mondta Casadio.
...utána (Forrás: BBC/Art Institute Chicago)
A fal festékéből egy apró szemcsét mikroszkóp alatt vizsgáltak meg, így sikerült kimutatni az eredeti szín maradványait: kárminfesték lehetett, amelyet bizonyos rovarok testéből vonnak ki. Ez a festék élénk színű, de idővel kifakul. A csoport röntgenes átvilágítással is elemezte a képet, így pontosan meg tudták határozni a „receptet”, amelyből eredetileg kikeverte a művész a színeket. Az összegyűjtött információkat aztán algoritmusokba rendezték, és annak segítségével született meg a végső eredmény. A restaurátorok szerint az eredeti színeiben látható festmény tükrözi valójában a művész szándékát, a nyugalmat, amelyet a festménnyel sugallni akart. Mint hozzáfűzték, a lila szín helyreállításával a festmény komplementer színei is helyükre kerültek, ami valóban más hangulatot áraszt. A három festmény 1888 és 1889 között készült. A dolog iróniája: ma már pontosan lehet tudni, hogy az arles-i ház falait valójában fehérre meszelték.
MTI