a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Elhunyt Harper Lee

harperlee

Nyolcvankilenc éves korában meghalt Harper Lee, a modern amerikai irodalom egyik legfontosabb műveként számon tartott Ne bántsátok a feketerigót! című Pulitzer-díjas regény szerzője. Halálának hírét kiadója, a HarperCollins és lakhelye, az alabamai Monroeville vezetése is megerősítette.

Nelle Harper Lee, aki a polgárháborús déli konföderációs seregek vezetőjének, Robert E. Lee tábornoknak a leszármazottja volt, Monroeville városkában született, négygyermekes, módos családban. Édesapja prominens jogász, újságszerkesztő és laptulajdonos volt, majd Alabama szenátorának választották. Leányát az alabamai egyetemre íratta be, hogy jogot tanuljon. Harper Lee egy esztendőt cserediákként az Oxfordi Egyetemen is eltöltött. 1950-ben, hat hónappal a diplomázás előtt azonban New Yorkba ment, hogy irodalommal foglalkozzon. Egy légitársaság jegyirodájában dolgozott az ötvenes évek végéig. 1956 karácsonyán Lee barátai, Michael Brown és Joy Williams Brown egyévi bérének megfelelő pénzt ajándékoztak neki, hogy az írással foglalkozhasson. Egy éven belül elkészült a Ne bántsátok a feketerigót!első vázlatával.

1960-as években

A regényt 1959 nyarán fejezte be. Még abban az évben elkísérte gyermekkori jó barátját, az akkor már neves írót, Truman Capote-t a kansasi Holcombe városába, ahol Capote anyagot gyűjtött Hidegvérrel című dokumentumregényéhez. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott. A regény Atticus Finchről, a kisvárosi ügyvédről szól, aki egy fehér nő megerőszakolásával hamisan megvádolt fekete férfi védelmét vállalja el – az 1930-as évek rasszizmustól áthatott Alabamájában. Atticus Finch alakját az írónő az édesapjáról mintázta. A következő esztendőben a regényt Pulitzer-díjjal tüntették ki, azóta világszerte több mint 40 millió példányban kelt el. 1962-ben azonos címmel film készült belőle, a főszerepet Gregory Peck játszotta, aki alakításáért Oscar-díjat kapott.

nebantsatokafeketerigot harper lee
Pillanatkép a Ne bántsátok a feketerigót! című filmből

Harper Lee terhesnek találta a hírnevet. Mindig idegenkedett a nyilvánosságtól, pedig amikor a regényt megfilmesítették, elismertsége és hírneve szinte határtalan volt, mindenki várta az új alkotást. A visszavonultan élő írónőnek azonban csak 2015 júliusban jelent meg új könyve, amelyet valójában még a Ne bántsátok a feketerigót! előtt írt. A Menj, állíts őrt!  amelyben a Ne bántsátok a feketerigót! hőseinek története folytatódik húsz évvel később  a legkelendőbb kötet volt tavaly az Egyesült Államokban. Megjelenése óta több mint 2 millió példány kelt el belőle. A könyv váratlanul jelent meg, és arról szóló híresztelések kaptak lábra, hogy a kézirat nem is az övé, csak örökösei akartak volna így „pénzt csinálni”.

2013-ban

Végül Harper Lee közleményben tudatta a világgal, hogy a kézirat valóban az övé, csak évtizedeken keresztül elveszettnek hitte. Egyesek Harper Lee közleményének valódiságát is megkérdőjelezték, mondván, az írónő már nincs teljes szellemi képességeinek birtokában. „Soha semmiféle sikerre nem számítottam a feketerigóval”  mondta egy 1964-ben adott chicagói rádiós interjújában az írónő, aki teljesen visszavonultan élt, és egy-egy megjelenése, éppen ritkasága okán, igazi eseménynek számított. Több tiszteletbeli doktorátust is elfogadott, ám soha nem mondott beszédet. Ezért sokan az irodalom Greta Garbójának is becézték őt az Egyesült Államokban.

MTI

• Publikálva: 2016.02.19. 18:47 • Címke: hír

Digitális Irodalmi Akadémia