a rovat írásai

​Természetesen magyar: Páskándi Géza

Páskándi Géza 80 éve, 1933. május 18-án született Szatmárhegyen. Első verseit egészen fiatalon közölték ismert erdélyi és romániai magyar nyelvű lapok, 16 évesen már meghívták szerkesztőnek a Bukarestben megjelenő Ifjúmunkáshoz.

Eddig ismeretlen Márai-regény

Hallgatni akartam címmel Márai Sándor eddig ismeretlen munkáját, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényt mutatja be május 28-án a Helikon Könyvkiadó. Az író az emigrációban született első művében 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét.

​Krúdy és a walesi herceg

Halálának 80. évfordulója kapcsán megpróbáltunk bármiféle mozgóképes anyagot felkutatni, amiben Krúdy Gyulát lehet látni.

​Krúdy Gyula a Kórház utcában

Krúdy Gyula visszatért Óbudára. Igaz, el sem ment innen, csak vitték – utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe. Éjszaka ért haza hóna alatt egy palack zöld veltelinivel a lakásától alig 50 méterre lévő Kéhli vendéglőből, és reggel nem ébredt fel.

Megnyílt a Gárdonyi-emlékév

Ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Miért írunk verset?

Költői est négyesben a Csokonai Művelődési Központban, május 10-én.

Jékely Zoltánról Visegrádon, a költészet napján

Jékely Zoltán száz éve, 1913. április 24-én született. 

Egy kis könyves éj

Április 19-én, pénteken éjszaka a független könyvesboltok várják az olvasóikat, érdeklődőiket és későn fekvő látogatóikat. Nem csak Budapesten, de több vidéki könyvesboltban is.

Franz Kafka utazásai

A közhiedelemmel ellentétben Kafka sokat utazott. Egy cseh–német projekt vállalkozott ennek interaktív bemutatására.

Költészet napi utazás a régi ír verselés világába

A költészet szimbóluma a hárfa. Írország nemzeti jelképe is a hárfa a X. századtól. Az egyik legrégebbi ilyen hangszert a dublini Trinity College-ban őrzik, és a X–XI. században élt Brian Boru ír főkirálynak tulajdonítják.

​Halott férfiak, megtört szívek

1959. március 26-án hunyt el Raymond Chandler, a krimi amerikai klasszikusa. Az ő regényéből forgatta negyven éve Robert Altman A hosszú búcsú című filmjét, ugyanebben az évben adta ki a Magvető a film alapjául szolgáló művet, az Elkéstél, Terry!-t. Húsz évvel később mutatták be Altman remekművét, a Rövidre vágvát.

Irodalom összes cikke »

​Megjelent a MúzeumCafé 29. száma

mc_leadPárizs, Brüsszel, Antwerpen és Amszterdam, Nagybánya és Marosvásárhely, Balatonszárszó és Simontornya, London és persze Budapest – csak néhány város, ahová ellátogathatunk a most megjelent június-júliusi MúzeumCafé cikkeinek segítségével.

De azt is megtudhatjuk a többszörös nemzetközi dizájndíjas magazinból, hogy szakember szerint milyennek is kellene lennie a magyarországi Építészeti Múzeumnak, illetve hogy hogyan utazta keresztül Európát a csuklójához láncolt Rembrandtokkal a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója.

mc

A lap – szokásos bevezető rovatai, a Múzeumkörút hírei és kiállításajánlói, valamint a Monitor és a Szemle után – a Múzeumguide-ban ezúttal annak nézett utána, hogy hogyan, milyen előnyökkel is működnek Európa egyes országaiban a közös irányítás alá vont múzeumok és kiállítóhelyek. A Disputában ezúttal Ritoók Pál művészettörténész, Nagy Ervin országos főépítész, Buzás Miklós, a szentendrei skanzen főépítésze és Finta Sándor, Budapest frissen kinevezett főépítésze mondja el, hogy milyennek képzelik el a tervek szerint talán egyszer megvalósuló magyarországi Építészeti Múzeumot. A Műhelyben megismerhetjük a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának műtárgyprogramját, kurátor mutatja be a Budapesti Történeti Múzeumnak a főváros történetét feldolgozó új állandó kiállítását, a hagyaték kutatója dokumentumok segítségével rekonstruálja Boromisza Tibor 1914-es első fővárosi gyűjteményes kiállítása létrejöttének körülményeit, majd négy 20. századi Vas megyei női sorson keresztül egy lehetséges múzeumi feldolgozásmód vázlatát teszi közzé a Savaria Múzeum történész-muzeológusa. A Posztamensben Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum etnográfusa azt járja körül, hogy hogyan jelenik meg az utca, mint nyilvános közösségi tér a múzeumok tárlataiban, enteriőrjeiben, illetve hogy másfelől pedig a múzeumok ma miért és hogyan viszik ki egyre inkább kiállításaikat az utcára, a közönség közé. (Ehhez az íráshoz ezúttal a világ ma egyik legismertebb street art művésze, Vhils jóváhagyásával illesztett a címlapra egy különleges utcai műalkotásról készült képet a szerkesztőség.)

A Múzeumnegyedben az első utunk ezúttal Balatonszárszóra, a felújított József Attila Emlékházba vezet (ahol megtudjuk, miért is húsba vágó kérdés a kiállításrendező számára, ha egy üvegposztamens alacsonyabb, mint a tervekben szerepelt), onnan a brüsszeli Művészetek Hegyére, ott is a Musée Magritte Museumba megyünk (ahol az is kiderül, hogy miért is kellett így elnevezni az intézményt), végül körsétánkat Erdély egyik legjelentősebb művelődéstörténeti emlékében, a szeptemberben újra nyíló marosvásárhelyi Teleki Tékában fejezzük be.

A szakma Múzeumőrei közül ebben a számban először a 93 esztendős Garas Klára mesél a Szépművészeti Múzeum egykori jelentős kiállításairól, utána Mikó Árpádot, a Magyar Nemzeti Galéria Régi magyar gyűjteményének vezetőjét ismerhetjük meg, K. Németh András, a simontornyai Vármúzeum első embere egy kistérségi kiállítóhely gondjairól és lehetőségeiről beszél, végül Colin Ford brit fotótörténész, a tavalyi nagysikerű londoni magyar fotográfiai kiállítás ottani kurátora mondja el, hogyan lett Angliában ennyire fontos a fotóművészet múzeumi megjelenése, illetve hogy mit gondol a mai magyar fotóművészetről és annak külföldi bemutatási lehetőségeiről. A lapot szokás szerint az összes cikk nyolc oldalon megjelenő angol nyelvű összefoglalója zárja.

A MúzeumCafé 29. száma megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapboltjaiban, a vezető fővárosi és vidéki múzeumok shopjaiban és a jobb könyvesboltokban, a szerkesztőség híreiről pedig a lap Facebook-oldalán tájékozódhatnak.

• Publikálva: 2012.06.12. 12:14 • Címke: ajánló, hír

Kapcsolódó írások