a rovat írásai
East az Arénában
Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman az Erkelben
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Meghalt Aradszky László
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A fél Pink Floyd újra Pompejiben
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Parádés évadnyitót tart az Opera
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Új U2 album a láthatáron!
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
Lord 45
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Binder Károly 60
Április 2-án lesz hatvanéves Binder Károly Erkel Ferenc-díjas
zongoraművész, zeneszerző, a Zeneakadémia jazz tanszékének vezetője, a
magyar jazz egyik legsokoldalúbb muzsikusa.Budapesten született zeneszerető családban, orvos édesapja autodidakta zongorista volt, ő maga ötévesen anyjától tanult meg a hangszeren játszani. A jazz akkor érintette meg, amikor véletlenül kezébe került a zongorista McCoy Tyner egyik lemeze. Sokáig azt tervezte, hogy ő is a gyógyítást választja hivatásának, de az orvosi egyetemre helyhiány miatt nem jutott be, ezután egy évig különböző kórházi osztályokon dolgozott. A következő évben az orvosi egyetem mellett a jazz tanszakra is jelentkezett, ahová rögtön felvették, az orvosi egyetemre pedig – bár elérte a szükséges pontszámot – helyhiány miatt másodjára sem sikerült bejutnia. Ekkor döntött véglegesen a muzsika mellett, mert véleménye szerint a zene is alkalmas a gyógyításra. 1979-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakán, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola több tanszakán is diplomát szerzett.
Binder Károly zongorázik 1989-ben a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban az első Budapesti Nemzetközi Jazz Fesztiválon, melyet a KÖZGÁZ Jazz Klub rendezett (MTI Fotó: Pataky Zsolt)
Sokakhoz hasonlóan azt vallja, hogy csak jó és rossz zene létezik. Érdeklődése a kezdetektől több zenei műfajra is kiterjed, saját bevallása szerint több „korszaka” volt, a klasszikus és népzene mellett a free jazzel és a teljes szabadzenéléssel is megpróbálkozott, mire megtalálta egyéni hangját és saját zenei világát. Soha nem érezte úgy, hogy csak egyetlen zenei műfaj vonzaná, egyaránt kedvelte a Beatlest, Jimi Hendrixet, John Coltrane-t, Miles Davist, Keith Jarrettet. 1978 óta komponál, pályakezdőként az avantgárd dzsessz megszólalási módjai foglalkoztatták a leginkább. Később a zenei műfajok átjárhatóságát keresve olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Szabados György zongoraművész, Sebestyén Márta népdalénekes, Ramesh Shotham ütőhangszeres, Theo Jorgensmann klarinétos vagy Federico Sanesi tablás. Művészetét a kortárs zene és a népzene iránti fogékonyság jellemzi, az új zenei irányzatok, az eltérő zenekultúrák szintézisén fáradozik. Zeneszerzői fejlődésében Bartók Béla hatása mellett a Kárpát-medencei folklór, a Volga-Káma-vidék népdalainak dallamvilága és az amerikai repetitív iskola hatása is megfigyelhető. Egy időben behatóan foglalkozott az afrikai dobzenével és a távol-keleti (indiai, gamelán és japán) zenékkel, amelyek több kompozíciójába is beépültek, és improvizációi közben visszaköszönnek.
Több száz zongora-, kamara- és zenekari darab, mintegy félszáz színházi, televíziós és filmzene alkotója, összesen 63 szerzői lemeze van. Különböző zenekarai és formációi (Binder Quintet, illetve Quartet) mellett legteljesebben szólózongorája révén és duó formációban, az utóbbi időben Borbély Mihály szaxofonművésszel fejezi ki gondolatait. 1980 óta folytat zenepedagógiai tevékenységet. Először az Erkel Ferenc Zeneiskolában tanított, 1988 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 2000 óta a jazz tanszék vezetője, ahol jazz-zeneszerzést, jazz-zongorát és jazz-elméletet oktat. Tanárként a tudásra, az emberségre, a szorgalomra, a kitartásra helyezi a hangsúlyt. Tanítványainak azt tanácsolja útravalóul, hogy találják meg egyéni zenei világukat, a saját hangjukat, és keressék meg a saját egyéniségüknek megfelelő kifejezési formát.
(forrás: binderkaroly.hu)
Binder Károly itthon és a világ számos országában is koncertezett, tartott mesterkurzusokat, egyebek közt a londoni Royal Festival Hallban, Hamburgban, Berlinben és számos más európai nagyvárosban. Kontinentspiel című művével, amelynek ötletét Zalán Tibor Sztravinszkij álma Bartók Béláról című verse adta, megnyerte a Kaliszi Nemzetközi Jazz-zongoraversenyt (1981) és a Magyar Rádió Nagydíját (1986). 1989-ben eMeRTon-díjat kapott az év zongoristájaként, 1991-ben Dance Music című albuma az év jazzlemeze lett. Művészete elismeréseként 2003-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, 2013-ban a Gramofon Magyar Jazz Díjat vehette át.
MTI