Még koránt sincs túl mindenen

Hernádi Judit 60

Ma hatvanéves Hernádi Judit színésznő, aki egy sláger révén vált igazán ismertté, pedig a főiskolán osztályfőnöke, Várkonyi Zoltán eltanácsolta az énekléstől.

Budapesten született, apja gyermekorvos volt. Magatartási problémái miatt az ország összes középiskolájából eltanácsolták, mire visszavették volna, annyira meggyűlölte az iskolapadot, hogy tanulmányait levező tagozaton fejezte be. Édesapja tanácsára dolgozni kezdett, tizenhét évesen pedig – gyámhatósági engedéllyel – rövid életű házasságot kötött. Egy idő múlva azonban, amikor foglalkoztatni kezdte a jövője, rájött, hogy leginkább a színi pálya iránt vonzódik. Néhány hónap múlva felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová fel is vették, 1978-ban diplomázott. Pályafutása a Vígszínházban kezdődött, amelynek 1986-ig, lánya megszületéséig volt a tagja. Egyike volt az első művészeknek, akik a szabadúszást választották, majd 1992-ben, amikor Törőcsik Mari megalapította a Művész Színházat, csatlakozott a társulathoz, ennek felbomlása után ismét szabadfoglalkozású lett.

1983-ban (fotó: MTI/Ilovszky Béla)

A Vígszínházban töltött évek alatt többek közt játszott az Üvegcipő, a Jó estét nyár, jó estét szerelem és a Kakukkfészek című darabokban. Szabadúszóként a Vidám színpadon a Goodbye Charlie!, az Operettszínházban a Hello Dolly! című darabokban lépett színpadra. A Játékszínben az Acélmagnóliákban Valeryt, a Nyolc nő című darabban Gabyt alakította. Vidéki fellépésein többek közt szerepelt Az öreg hölgy látogatása, Az ifjúság édes madara és A velencei kalmár című színpadi művekben. Jelenleg is színpadra lép a Belvárosi Színház több előadásában, s a napokban mutatták be a Hernádi pont című zenés estet, amelynek ő az egyetlen szereplője, az este csak róla szól. Még főiskolásként kezdett filmezni, egyebek között játszott a Holnap lesz fácán (1974), A pogány Madonna (1980), a Mephisto (1981), a Szamba (1995), az Ámbár tanár úr (1998), a Le a fejjel! (2004) és a Hasutasok (2007) című filmekben.

Kern Andrással közös lemezük bemutatóján, 2001-ben (MTI Fotó/Sándor Katalin)

Neve 1980-ban lett igazán ismert, amikor az Örökség című Mészáros Márta-filmben elénekelte a harmincas évek hangvételében íródott Sohase mondd... kezdetű dalt. A főiskolán fel volt mentve énekből, mert osztályfőnökének, Várkonyi Zoltánnak az volt az álláspontja, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. A színésznő mély hangszínétől akkoriban idegenkedtek, ő pedig képtelen volt az elvárt magas hangon énekelni. A Sohase mondd eléneklésére eredetileg Kovács Katit kérték fel, ő azonban nem vállalta. A Verebes István-Döme Zsolt szerzőpáros így találta meg Hernádi Juditot. A hatalmas siker mindhármukat meglepte, legjobban a színésznőt, akinek nem is volt igazán kedve a lemezfelvételhez. 1982-ben aztán Sohase mondd címmel megjelent első nagylemeze, ezt követte egy év múlva a második album, Fehéren-feketén címmel. A harmadik korong 1997-ben jelent meg Levetett Blues címmel, tartalmazta a Sohase mondd új verzióját is. Hernádi Judit 2001-ben Kern Andrással közös lemezt adott ki Kernádi címmel, 2006-ban jelent meg a Ráadás. A zenei albumok mellett több hangoskönyv felvételén is közreműködött, hangját adta a Vackor sorozathoz vagy Andersen meséihez.

2015-ben (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Humorának köszönhetően főszereplője volt a Pasik című tévésorozatnak, csaknem tizenhárom évig állandó résztvevője a Heti Hetes című közéleti szórakoztató műsornak. 2009-ben, 2011-ben és 2012-ben zsűritag volt az egyik kereskedelmi televízió tehetségkutató műsorában, tavaly a Butiquehotel.hu című televíziós vígjáték sorozatban kapott szerepet. Munkásságát 1986-ban Jászai Mari-díjjal, 1993-ban Déryné-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a filmkritikusok díját, 1998-ban érdemes művész címmel ismerték el. 2002-ben neki ítélték a Déri János-díjat és átvehette a Radnóti Miklós antirasszista díjat is.

MTI

• Publikálva: 2016.04.11. 09:36 • Címke: évforduló