a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Oravecz Imre verseskötete kapta az Aegon Művészeti Díjat
Oravecz Imre Távozó fa című verseskötete kapta a 2016-os Aegon Művészeti Díjat, amelyet szerdán adtak át Budapesten.
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a zsűri elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a Távozó fa című kötet olyan üzenetet hordoz az emberi életről, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni, nem pedig úgy, mint egy álmot, utazást vagy önmegvalósítást. „Inkább úgy, ahogy az megtörténik velünk”.
Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók a díjra. Mint Kulcsár Szabó Ernő fogalmazott, a szűkített tízes listára került művek valamennyien megérdemelték volna az elismerést, ugyanakkor a győztes kiválasztásában teljes egyetértés alakult ki a héttagú zsűriben. A zsűrielnök kiemelte: a műveket nyelvművészeti, tematikai jelentőség, valamint az innovatív erő, az újító eredetiség szempontjából értékelték. „Oravecz Imre egész életművére jellemző, hogy egy eltűnt életformát képes dokumentálni, másrészt olyan emberi dokumentumokat létesít, amelyek ritkaságszámba mennek az élő magyar irodalomban. Legutóbbi verseskötetének műfaját nevezhetjük új öregkori lírának” – tette hozzá Kulcsár Szabó Ernő. 
A 73 éves Oravecz Imre a díjátadón elmondta: amikor kétkötetes regényét befejezte, akkor vette elő korábban írt verseit, amelyeket újabbakkal egészített ki. Mint mondta, először azt hitte, vicc, hogy díjat kap, csak amikor az emailt is megkapta, akkor tudatosult benne: igaz lehet.
Oravecz Imre, mint egy vadnyugati pionír (forrás: OSZK)
„A próza és a líra számomra nagyon hasonló alkotói folyamat” – jegyezte meg. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Távozó fa versei megfigyelések és következtetések az élet örök körforgásából – olvasható a szervezők méltatásában. Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2006-ban alapított Aegon Művészeti Díj jó befektetésnek bizonyult: a díjazott művek a szerzőknek járó nettó hárommillió forintos elismerés mellett harmadik-negyedik kiadásaikat élik meg. Hozzátette: a cég az elmúlt tizenegy évben mintegy 350 millió forintot fordított a minőségi kortárs magyar irodalomra. Az idei Aegon-díj tíz jelöltje volt még Bartis Attila A vége, Danyi Zoltán A dögeltakarító, Dragomán György Oroszlánkórus, Esterházy Péter A bűnös, Marno János Hideghullám, Rakovszky Zsuzsa Fortepan, Réz Pál Bokáig pezsgőben, Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra, valamint Térey János A legkisebb jégkorszak című kötete. A Jelenkor Kiadónál kijött utóbbi kivételével valamennyi a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, a kiírásnak megfelelően 2014 decembere és 2015 novembere között.
Szajlai otthonában 2015-ben (MTI Fotó: Komka Péter)
Az idei héttagú zsűriben Kulcsár Szabó Ernő mellett Bán Magda újságíró, kritikus, Csuhai István kritikus-szerkesztő, Kúnos László műfordító, egyetemi tanár, László Ferenc újságíró, Schiller Mariann középiskolai magyartanár, illetve Rostás Eni kritikus kapott helyett. Oravecz Imre az április 20-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.
Oravecz Imre a Heves megyei Szajlán született 1943-ban, ma újra ott él. Első verseit az Alföldben publikálta, első kötete, a Héj 1972-ben jelent meg a Magvetőnél. Élt Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban, közben vissza-visszatért Magyarországra. 1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett, de tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. A kilencvenes évek elején a Pesti Hírlap és az Új Magyarország című napilapnál dolgozott. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői főműve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987-1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az életmű alakulásának középpontjában álló faluregénye első kötete, az Ondrok gödre 2007-ben, a második, a Kaliforniai fürj 2012-ben jelent meg.
MTI