a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Czencz János: Aktfestő egy régi világból
Egy letűnt kor neves festőjének életművéből kapunk ízelítőt a Duna
Palotában. A lassan hat évtizede elhunyt Czencz János gyermekkora a
boldog békeévekben, ifjúsága a Nagy Háború és a forradalmak zűrzavarában
pergett le, érett férfiként, befutott festőként és családapaként
menekült a másik háború poklából, hogy aztán a Duna partján, Bátán
leljen otthonra. Itt kiteljesedő festészetének legszebb alkotásait
április végéig nézhetjük meg a Zrínyi utcában.Czencz János a Vas megyei Ostffyasszonyfáról indult, középbirtokos földműves családból jutott el a győri tanítóképzőbe, ezután pedig Sarkad mellé tanítani az uradalmi cselédek gyerekeit. Ide utazott utána az édesanyja, hogy emlékeztesse a fiát, istenadta rajztehetségére. 1912-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s mindjárt utána műtermet is bérelt, előbb a Peterdy utcában, majd pedig a Százados úti művésztelepen. Ahol aztán egészen 1944-ig élt és alkotott oly tehetséggel, hogy már a főiskolás évek alatt, 1908-ban kiállították olajképeit a Műcsarnokban, és ugyanekkor állami ösztöndíjban is részesült. 1913-ban az ugyanitt, a téli tárlaton Tükör előtt című, most is látható képével Halmos Izidor pályadíjat nyert. Elismeréseit hosszasan lehetne még sorolni, Czencz a tehetős polgárság és a középosztály divatos festője lett, különösen erotikát sem nélkülöző, bravúrosan megfestett aktjaival aratott sikereket. Műveivel a két világháború között Párizs, London, Stockholm, Osló, Berlin, Bécs és Velence is megismerkedhetett.
Báta látképe, 1936 (forrás: terrasoft.hu)
Czencz János is egyik állandó modelljét, Simándy Etelkát vette tíz év munkakapcsolat után feleségül, 1927-től dolgoztak együtt, a bátai Duna parti házat is közösen találták, ahová a harmincas évek „nép közé járás” szokásának megfelelően nyaranta leköltöztek. Ettől kezdve a sejtelmes hálószobákból a napfényre lépnek ki aktjai, és megtelnek élettel, de a falusi gyökerekkel rendelkező művészt a bátai hétköznapok és ünnepek is megihletik. Ezen belül is a színpompás sárközi viselet, aminek külön református és katolikus változata is volt a faluban. És ott volt még az örökké változó Duna, hálás témának bizonyultak a falusi gyerekek és csendéletek, a tamburás bátai cigányok, de az aktokból készült mégis a legtöbb. Természetesen nem bátai nők voltak a modellek, ezt akkoriban nem engedték a szigorú falusi erkölcsök.
Nyár (forrás: terrasoft.hu)
Tehát Bátán remélt és lelt oltalmat a család, amikor a bombázások elől 1944-ben leköltöztek, és úgy alakultak a dolgok, hogy Czencz Jánosnak, a téli és tavaszi tárlatok állandó résztvevőjének többé már nem volt lehetősége arra, hogy megmutatkozzon a fővárosban. Új idők jöttek új emberekkel, a Százados úti műteremlakását az a Mikus Sándor igényelte ki, aki később a ledöntött Sztálin-szobrot mintázta. Czencz pedig a helyi és a környékbeli intelligenciának tudott csak eladni, vagy megrendeléseket teljesíteni. 1944 márciusában volt az utolsó budapesti kiállítása, és amikor 1954-ben nyolc képet küldött fel a Műcsarnokba, a megnyitó után a teremőr közölte vele, hogy azok közül egyik sincs kiállítva.
Czencz János (forrás: terrasoft.hu)
Ebből az anyagból A korsós lány itt van most a kiállításon, ahogy itt van a Honfoglalás is 1956-ból, amit megrendelésre festett, és most a szekszárdi gimnáziumot díszíti. Itt van a Cimmerfoki nők vázlata is, ami a török idők után született régi legendát dolgozza föl: hat nő, akit a török elvitt volna, inkább a folyóba ölte magát a Cimmer foknál, a Bátánál lévő sziget csúcsán. És itt van a Szabin nők elrablása is, amit Czencz 1945-ben, az orosz hadsereg erőszakoskodásainak hatására festett. Talán erről is tudtak ott az ítészek a Műcsarnokban, mikor 1954-ben visszadobták azt a nyolc képet.
Tükör előtt, 1913 (forrás: terrasoft.hu)
A művész alkotókedvét, lendületét végül az 1956-os nagy árvíz törte végképp meg, amikor az összetorlódott jég miatt Bátát is elöntötte a Duna. A bútorok tönkrementek, a ház is súlyosan megrongálódott, később egy kicsit feljebb újjá is építették. Czencz János 1960-ban, 75 évesen halt meg, ugyan öt évvel korábban volt Szekszárdon egy nagyobb kiállítása, de a már fényüket vesztő képei 1998-ban, 55 év elteltével voltak újra láthatók Budapesten.
Pálffy Lajos
Czencz János festőművész emlékkiállítása
Duna Palota
2016. április 6. – április 30.