a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Isten éltesse a királynőt!

kiralyno_leadMa ünnepli 90. születésnapját II. Erzsébet angol királynő, aki a negyvenedik uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de Erzsébet egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már tavaly szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal. Idős kora és uralkodási időrekordja ellenére természetesen szóba sem kerül II. Erzsébet királynő „nyugdíjba vonulása”.

1930-ban

Életbiztosítási szakértők már a 70. születésnapján is még legalább negyedszázadnyi további, egészségben leélt életévet valószínűsítettek számára. Édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, mindenki „Queen Mum”-ja – a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja – 2002-ben, 102. életévében hunyt el.

1941-ben a windsori kastélyban

II. Erzsébet királynő életének kilenc évtizede és a trónon töltött csaknem hat és fél évtized bővelkedik történelmi horderejű eseményekben. Első miniszterelnöke az eddigi tizenkettő közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Trónra lépésének idején, 1952-ben a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak. II. Erzsébet uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra. Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt televíziós készülék.

Az íróasztalánál, 1946-ban

Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja, VI. György halálának pillanatában emelte a trónra. Uralkodásuk közös vonása, hogy György király nem – és így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én – nem egészen egyévnyi uralkodás után, a koronázást meg sem várva – távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, Erzsébet édesapjának, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.

1956-ban Nyugat-Afrikában

A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő Albert – a családon belül csak Bertie – Eduárd súlyos alkotmányos válságot kirobbantó távozása után, szinte teljesen készületlenül volt kénytelen egyik napról a másikra Anglia trónjára ülni. Az új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rászakadt felelősség és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.

Charles herceggel és Anne hercegnővel.

II. Erzsébet királynő uralkodásának későbbi évtizedei sem a felhőtlen nyugalom és boldogság jegyében teltek. „Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt, külön költözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.

Egy kép 1981-ből

Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók – a hercegnő lábujjait a marokkói fövenyen csókolgató úr sajnos nem az azóta elvált hercegi férj volt –, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.

A 90. születésnapján

Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő – Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya. Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő – kifelé mutatott – rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték – így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is –, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait.

mti

• Publikálva: 2016.04.21. 07:31 • Címke: évforduló