a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

​Cervantes, a tengerészgyalogos

cervantes lead400 éve halt meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha szerzője. Cervantes szép kort ért meg  a maga 69 évével, és nem csak azért, mert az orvostudomány kezdetleges volta miatt a betegségek nagyobbik része gyógyíthatatlan volt akkoriban. Másféle veszélyeknek is ki volt téve, amiket saját magának is köszönhetett.

Mert senki sem kényszerítette arra, hogy 1571-ben katonaként csatlakozzon a Don Juan d’ Austria által vezényelt flottához, hogy aztán Lepanto szigeténél megütközzenek az oszmán-török flottával. A Szent Liga (V. Pius, Velence és Genova, Spanyolország és a johannita Málta) gályái, köztük a Marguesa, Cervantes hajója egy rendkívül véres ütközetben vívta ki a győzelmet. Nem véletlen hát, hogy a „tengerészgyalogos” szolgálatot teljesítő Cervantes is három súlyos sebet kapott, és fél évig lábadozott Messina kórházában. Hogy aztán hogyan került a lepantói csatába a 24 éves spanyol kisnemes, azt egészen biztosan nem lehet tudni.

lepanto
A lepantói csata Juan Luna festményén (forrás: Wikipedia)

Cervantes apja borbély volt, aki eret és hajat is vágott egyszerre, tudományát viszont sehol sem becsülték meg annyira, hogy letelepedhetett volna. Ezért is járta elszegényedett nemesi családból származó feleségével a virágkorát élő Spanyolország városait sorra. Miguel a Madridtól 35 kilométerre lévő Alcalá de Henaresben látta meg a napvilágot, hat testvére volt, de hogy hány és milyen iskolája, azt nem lehet tudni. Talán a jezsuitáknál, talán a salamancai egyetemen jutott annak a tudásnak a birtokába, ami képessé tette, hogy 1569-ban ellássa egy Rómába utazó spanyol bíboros titkári feladatait. Arról is vannak feltételezések, hogy a kalandvágy mellett egy párbaj következménye lehetett ez az utazás, ami aztán néhány az itáliai reneszánsszal való ismerkedéssel töltött hónap után Szent Liga hajóján végződött.

cervantes
Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616)

A bal karja örökre béna maradt a csata után, viszont ez nem gátolta Cervantest abban, hogy tovább katonáskodjon Nápolyban, ott volt az 1573-as tuniszi hadjáratban, majd pedig 1775 szeptember elején a Sol nevű gályán öccsével hazaindulván kalózok fogságába esett. Akik Algírba szállították, ahol öt évig várta, hogy megfizessék a nála talált ajánlólevelek miatt igen csak magasra szabott váltságdíjat. Amit végül a fogolyszabadító szerzetesrend, a trinitáriusok pengettek ki a közben többször is szökést megkísérlő Cervantesért. Így végül élve, de egy fitying nélkül és rokkantan kerül haza II. Fülöp Spanyolországába.

don_quijote
A Don Quijote első kiadása

Hogy az első versét mikor írta, azt sem nagyon lehet tudni, de az biztos, hogy 1885-ben már nyomtatásban is megjelenik pásztorregénye, a La Galatea. A bukolikus írás mellett drámákat, víg- és közjátékokat is ír, amiket országszerte játszanak. Ekkoriban nősül, de hát az írásból nem tud családot fenntartani ezért, kereskedelmi és könyvelési ismereteit kamatoztatva, beszerzőként részt vett a Nagy Armada 1584-ben induló felszerelésében, majd pedig adószedőként is tevékenykedik. Hogy mennyire sikeresen, azt a két rövidebb börtönbüntetése (1592 és 1602) is jelzi. Az elszámolási problémák miből adódtak, azt nem lehet tudni, az viszont biztosnak tűnik, hogy az 1602-es, részben börtönben töltött esztendőben születik meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha első fele, ami 1605-ben jelenik meg nyomtatásban. A korabeli lovag és pikareszk regények paródiája olyan sikeres lesz, hogy még Cervantes életében 16 kiadást él meg. Sőt, mielőtt még megírhatná a folytatást, egy Fernandez de Avellaneda nevű élelmes fickó már előállítja és megjelenteti a kalózváltozatot.

A La Mancha-i szélmalmok

Mivel a siker már akkoriban is együtt járt a pénzzel, Cervantesnek is lesz mit a tejbe aprítania az életéből még hátralévő bő tíz esztendőben. Azért az írással sem hagy fel, Példás elbeszélések címmel rövid történetekkel mutatja be korát, majd halála előtt egy évvel megírja a „sikerkönyve” folytatását is. Így a sok kaland, a haditengerészkedés, a rabszolgaság és a börtönök után tiszteletreméltó polgárként temetik el a fogolykiváltó szerzetesek kolostorában. (Hogy aztán 2015 tavaszán beazonosítsák maradványait és újratemessék szép beszédekkel és katonai tiszteletadással.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.04.22. 12:07 • Címke: évforduló

Kapcsolódó írások

Digitális Irodalmi Akadémia