a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Aki nem cserél elveket
Április 25-én nyolcvanöt éves Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, akit sokan Magyarország szegénységkutatójának tartanak, bár ő ezt elhárítja. A szegénység mellett fő kutatási területe a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata.
Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, apai nagyapja makói főrabbi és irodalomtörténész volt. A második világháború után a Nemzetközi Vöröskereszt révén Franciaországba került egy zsidó árvaházba, majd a versailles-i gimnáziumban tanult. 1948-ban hazatért, és a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1950-ben az egyetemen zajló kisebb koncepciós per egyik vádlottja lett polgári származása és nyugati iskolái miatt, de végül nem zárták ki. Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban.
Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára, ugyanebben az évben feleségül ment egykori évfolyamtársához, Ferge Sándorhoz, akitől két gyereke született. 1959 és 1968 között a Rétegződéskutató Osztály vezetője volt, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a Társadalompolitikai Osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival, szociálpolitikai vizsgálatokkal.
Ferge Zsuzsa (fotó: Wikimedia Commons/Hanák Gábor)
1982-ben a Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával szociológiai doktori címet szerzett. Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, s még ugyanebben az évben az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett. Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként, 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett.
Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős. Több szakmai szervezet munkájában is részt vesz, 1988-tól a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület elnöke, 2000-től örökös elnöke, 1995-től a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, 2007-től tiszteletbeli elnök. 1990 és 1997 között az Autonómia Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. 1997 és 2000 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt. 2005-ben az akkor meghirdetett Nemzeti Szegénységellenes Programon belül a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program egyik kidolgozója volt, 2006-ban az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetőjévé nevezték ki.
2010-ben otthonában (MTI fotó/Czimbal Gyula)
Ferge Zsuzsát ma sokan Magyarország „szegénységkutatójának” titulálják, bár ő ezt elhárítja. A szegénység mellett fő kutatási területe még a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Jelentős eredményeket ért el a civilizációs folyamat és társadalom (illetve az állam) beavatkozási lehetőségeinek, korlátainak és kudarcainak elemzésében. A magyarországi szociálismunkás- és szociálpolitikus-képzés egyik bevezetője.
1958 óta több mint háromszáz tanulmánya jelent meg, és több könyvben is beszámolt kutatásainak eredményéről: Társadalmunk rétegződése (1969), Az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága (1974), Társadalompolitikai tanulmányok (1980), Társadalmi újratermelés és társadalompolitika (1982), Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből (1986), Szociálpolitika és társadalom (1991), Társadalmi védelem, kirekesztés és szegénység Magyarországon (társszerző, 2002), Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek (2010), Vágányok és vakvágányok a társadalompolitikában (2012). 2016-ben jelent meg a Nem cserélek elveket című, életút-beszélgetéseket tartalmazó könyv, amelyben kendőzetlen nyíltsággal vall szerteágazó családjáról, zsidó származásáról, identitásáról, világszemléletéről, és nem mellesleg a szakmáról és a politikáról is.
Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat.
MTI