a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Az irodalom Greta Garbója
Kilencven éve, 1926. április 28-án született Harper Lee Pulitzer-díjas amerikai írónő, a filmen is világsikert aratott Ne bántsátok a feketerigót! című regény szerzője.
A polgárháború legnagyobb déli tábornoka, Robert E. Lee leszármazottjaként az alabamai Monroeville városkában született négygyermekes, módos családban. Anyja háztartásbeli, apja ügyvéd és laptulajdonos, 1927 és 1939 között az alabamai parlament képviselője volt. Harper korán megtanult olvasni, kamaszként érdeklődése teljesen az irodalom felé fordult. A középiskola elvégzése után az Alabama Egyetemen jogot hallgatott, és cikkeket írt az egyetemi lapba. Diplomát végül nem szerzett, 1949-ben New Yorkba ment, hogy irodalommal foglalkozzon. Egy légitársaság jegyelővételi irodájában talált állást, szabad idejét írással töltötte. 1956 karácsonyán barátai egyévi bérének megfelelő pénzt ajándékoztak neki, hogy kizárólag készülő könyvével foglalkozhasson. A Menj, állíts őrt! kéziratát 1957 végén juttatta el a J. B. Lippincott nevű független kiadóhoz, ahol Tay Hohoff szerkesztő vette gondjaiba. Ő vette rá a szerzőt, hogy a műben szereplő gyerekek szemszögéből írjon meg egy történetet, ezt követte volna a Menj, állíts őrt! kiadása. Lee megfogadta a tanácsot, és 1960-ra el is készült az újabb regénnyel.
A Ne bántsátok a feketerigót! példátlan sikert aratott, szinte pillanatok alatt bestseller lett, több mint 30 millió példányban jelent meg, 40 nyelvre fordították le. A szerzőnő 1961-ben elnyerte érte a Pulitzer-díjat, 1999-ben a Library Journal című lap szavazásán a század legjobb regényének választották, 1962-ben Alan J. Pakula rendezésében nagy sikerű, több Oscar-díjat nyert film is készült belőle. Lee elismerően nyilatkozott az adaptációról, a főszereplő Gregory Peckkel pedig szoros barátságot kötött. A számos önéletrajzi elemet tartalmazó regény Atticus Finch kisvárosi ügyvédről szól, aki az 1930-as évek rasszizmustól áthatott Alabamájában elvállalja egy fehér nő megerőszakolásával hamisan megvádolt fekete férfi védelmét. Finch alakját az írónő az édesapjáról mintázta, a gyermekszereplők közül Atticus lánya, Scout Leehez hasonlóan fiús természetű lány, Dill mintájául Lee gyerekkori barátja, Truman Capote szolgált. A regény kiadása után Lee elkísérte Capote-t a kansasi Holcombba, hogy segítsen neki az ott történt gyilkosságokkal kapcsolatos kutatásban. Capote ennek alapján írta meg Hidegvérrel című, nagy sikerű dokumentumregényét.
Ne bántsátok a feketerigót!
A Feketerigó sikere valósággal sokkolta az írónőt, aki a hatvanas években el is tűnt a nyilvánosság elől, teljes visszavonultságban élt, és néhány rövid esszét leszámítva semmit sem publikált. The Long Goodbye címmel belekezdett egy regénybe, de nem fejezte be, a nyolcvanas évek közepén elkezdett egy könyvet egy alabamai sorozatgyilkosról, de ezt sem fejezte be. Több tiszteletbeli doktorátust is elfogadott, de visszautasította, hogy beszédeket mondjon. Elzárkózása miatt az „irodalom Greta Garbójaként” is emlegették. 2014-ben – hosszas győzködés után – engedélyezte, hogy világhírű regénye e-book formájában is megjelenjen. Ekkor kiadott közleményében úgy fogalmazott: „Megmaradok ódivatúnak. Szeretem a poros öreg könyveket és a könyvtárakat. Csodálom és megtisztelőnek tartom, hogy a Feketerigó ilyen hosszú időt megért. Ez a Feketerigó az új nemzedéknek szól.” 
Magyarul is megjelent
Ugyanebben az évben hatalmas szenzációt jelentett, hogy előkerült a Menj, állíts őrt! kézirata, amelyről úgy tudta, hogy elkallódott. 2015 júliusában meg is jelent a regény, amelyben a Feketerigóhőseinek története folytatódik húsz évvel később. A híreszteléseket, hogy a kézirat nem is tőle származik, csak örökösei akartak „pénzt csinálni”, Lee közleményben cáfolta, tudatva a világgal, hogy valóban ő a szerző, a kéziratot pedig évtizedeken keresztül elveszettnek hitte. A regény nagy sikert aratott, a megjelenése utáni első héten több mint egymillió példányt vásároltak belőle Észak-Amerikában.
Az írónő egészségi állapota a 2000-es évek elején megromlott, 2007-ben agyvérzést kapott, látása és hallása is jelentősen meggyengült. Szülővárosában halt meg 2016. február 19-én. Munkásságáért 2007-ben George W. Bush elnöktől megkapta az Elnöki Szabadságérmet, 2011-ben Barack Obama elnök a National Medal of Arts kitüntetéssel jutalmazta, tavaly tizenegy másik alabamai származású író társaságában elsőként került be az újonnan alapított Alabamai Íróhírességek Csarnokába. Idén februárben hunyt el, nyolcvankilenc éves korában.
MTI