a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Titáátitáátáá, avagy festőművészből a távközlés úttörője
Az idők hajnalán jó torkú embereket állítottak sorba, ők kiabálták
át egymásnak a híreket, most meg szinte mindenkinek okostelefonja van. A hír- és távközlés e két végpontja
között van egy nagyon fontos mozzanat: a 225 éve született Samuel Morse
készülékét ott látjuk kattogni minden valamirevaló westernben, így a
Volt egyszer egy vadnyugat elején is.Sok mindennel próbálkozott az ember az idők folyamán hírek továbbítását megoldandó, de az első télen-nyáron, éjjel és nappal, esőben és napsütésben is működő szerkezetet Samuel Morse rakta össze, állítólag egy hajón, Európából hazafelé tartva. Először a lovas futárok és kiabáló „csatárláncok” mellett voltak a dobok és a jelzőtüzek. Utóbbiak magas dombokon, hegyeken, látótávolságban. De ez csak egy üzenetet tudott továbbítani, azt általában, hogy baj van. Bonyolultabb közlésekre már a perzsák – akiknek amúgy a világtörtének egyik legnagyobb birodalmát kellett összetartaniuk – használtak fáklyajeleket. Amit persze a görögök is átvettek tőlük, de hát még mindig ott volt a köd, a nagy eső, vagy hó, ami használhatatlanná tette a rendszert. Ilyenkor indultak gyorslábú lovakon a futárok minden irányban, akiket a postaállomásokon pihent lovak vártak.
Morse önarcképe (forrás: Wikipedia)
Így mentek a dolgok sokáig, a fejlődést, azt, hogy egész mondatokat, hosszabb szövegeket is viszonylag gyorsan tudjanak továbbítani, egy Claude Chappe nevű, korábban papként szolgáló francia úr találta ki a nagy forradalom idején. Tíz kilométerenként telepített kétkaros szemaforjával (amire lámpásokat is akasztottak) már 196 jelet, a kis és nagybetűk mellett gyakran használt szavakat is tudtak továbbítani. A rendszer egészen az 1850-es évekig működött is szerte Európában, de az amerikaiak még ennél jobbat is tudtak.
Samuel Morse 1857-ben (forrás: Wikipedia)
Mégpedig Samuel Finley Breese Morse úrnak köszönhetően, aki egy tehetős lelkész és földrajztudós apa gyermeke volt az amerikai Charlestonban, és festőművésznek tanult. 1811-ben, mikor még Napóleon üzeneteit továbbította Chappe szemaforja, ő az angol, majd pedig a francia festészetet tanulmányozta, és tehetségéből megélve járta Európa országait. Egészen 1832-ig, akkor hajón indult vissza az Államokba, hogy elfoglalja egyetemi katedráját. Az unalmas, akár 30-40 napig is tartó hajózás során az egyik utas éppen az elektromágnesességgel szórakoztatta társait, amire Morse is felfigyelt. És állítólag ott helyben ki is találta távíróját és annak jelnyelvét. A szerkezet lényege, hogy egy kis rugós billenő kar lenyomása zárta, elengedése pedig megszakította az áramkört. Zárt helyzetben az elektromágnes a másik állomáson működésbe hozott egy írószerkezetet, ami alatt egyenletes sebességgel mozgott előre egy papírszalag. Ha nem volt áram a vezetékben, akkor egyenes vonalat húzott az írófej, ha lenyomták a billentyűt, cikcakkos lett a vonal a papíron.
Morse telegráfja
A történethez az is hozzá tartozik, hogy az elektromos távközléssel Európa foglalkozott előbb, S. T. Sömmering, a nagy Ampére és a matematikus Gauss is kitalált többek között egy-egy szerkezetet, de ezek kevésbé voltak praktikusak, nem is terjedtek el. Morse viszont 1937-ben jegyeztetett be szabadalmat a jelnyelvére, majd pedig a professzori állást és a festészetet is egyre inkább hanyagolva a találmány menedzselésével foglalkozott. Így elérte, hogy 1843-ban az amerikai kongresszus megszavazott 30 000 dollárt Washington és Baltimore távirati összekötésére, a 63 kilométeres vonal egy év alatt el is készül, és fényesen beválik. Így aztán Morse is céget alapít (Magnetic Telegraph Co.), amely 160 kilométeres póznasorával New York és Philadelphia távirati összeköttetését biztosítja majd. És ahogy épülnek majd a kontinenst átszelő vasútvonalak, úgy bújnak ki mellettük a földből a távírópóznák is. Hogy az indiánok, vagy éppen a banditák elvágják majd a drótokat egy-egy támadás előtt, mint azt a filmekből is tudhatjuk.
Pálffy Lajos