​Filmen épül az „öngyilkosok hídja”

filmhiradok_online_lead

Még a múlt század végén az öngyilkosok hídjaként is emlegették a veszprémi viaduktot, pontosabban Szent István völgyhidat, melynek építéséről dokumentum értékű felvételek vannak a Filmhíradók Online gyűjteményében. A Magyar Film Iroda munkatársai 1936 őszén, az építkezés elején jártak a megyeszékhelyen.

A második világháború előtti utolsó nagy útépítés mögött egyértelműen gazdasági, politikai megfontolásokat kell keresnünk. A 8-as főútvonalról még a Gömbös-kormány döntött, a Dunántúlt átszelő út Székesfehérvárról indul és Rábafüzesnél hagyja el az ország területét, majd 70 kilométer után, Graz előtt csatlakozik a jelenlegi A2-es osztrák autópályához. Így mindhárom akkori szövetséges ország, Ausztria, Olaszország, és közvetve Németország is elérhető segítségével. Az állami építkezést az erdélyi származású, az ország első autópálya koncepcióját jegyző Kossuth-díjas útmérnök, Vásárhelyi Boldizsár felügyelte, ugyanakkor az érintett megyékben elterjedt az a vélemény, hogy német mérnökök jelölték ki nyomvonalát és irányították a munkálatokat is, hogy aztán majd fel tudják használni az utat világhódító terveikhez.



A főútra eredetileg négy nagyobb műtárgy, híd készült: a Vas megyei Rátóton 1937-től járható a vasúti felüljáró, Rábahidvégen a falu nevét adó folyót kellett áthidalni, míg a Bakonyban két helyen, Városlődnél és Veszprémben völgyhídra volt szükség. Az utóbbi 185 méter hosszú és legmagasabb pontján 37 méteres lett, Folly Róbert tervei alapján 1936. augusztusában indultak meg a munkálatok. Amik Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt. munkásai közül háromnak az életébe és 258 ezer pengőbe kerültek. Az építkezés első feléből, a hídhoz vezető út kialakításából kapunk ízelítőt a híradófilmben. A munkások éppen a nagy sziklatömb áttörésén dolgoznak, a kalapáccsal és vésővel kitermelt anyagot pedig a töltéshez használják fel. Az állványzathoz egyébként a Vágon leúsztatott tátrai fenyőt használtak, a betonhoz a finom kavics Répcelakról érkezett, a cement pedig Bélapátfalváról. Színtiszta magyar produktum hát a veszprémi viadukt, amit 1951-ben hívtak Rákosi Mátyás Völgyhídnak is. 1944. decemberében a városi vízmű főgépésze szerelte ki a gyutacsokat a lábaira kötött robbanószerből, így a visszavonuló németek nem tudták a levegőbe repíteni. Rátóton a felüljárónál pedig a helyi legenda szerint a tövében lévő Sarki kocsmában iszogatók kergették szét a robbantásra készülődő nyilasokat.

PL

• Publikálva: 2016.05.02. 08:32 • Címke: filmhíradók online