a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Bukott diákból a hippik apostola

eliade lead

Több mint 30 elméleti munka és irodalmi mű, több mint 18 nyelvre lefordítva, több mint 1200 tudományos publikáció. A talán legnépszerűbb román tudós címét is kiérdemelheti Mircea Eliade, akinek a nevét időnként még utcai stencileken is olvashatjuk.

Édesapját, a katonatisztet Gheorghe Ierimiának hívták, három gyermekük volt, a középső volt Mircea, aki 1907. március 13-án született. Visszaemlékezéseiben még megemlíti, hogy mikor megtanulta az ábécét, még nem tudta pontosan mire használhatja igazából, de mikor bátyja, Nicu a kezébe nyomott a földrajzkönyvet, hirtelen lenyűgözte őt az ismeretek mennyisége. Hamarosan elkezdte falni a regényeket, ám ekkor a tanítója eltanácsolta az olvasástól, mivel erősen rövidlátó volt. A szegény kisfiú különböző technikákat próbált (különböző erősségű fényben olvasott, egyik szemét mindig csukva tartotta) de így is folyton könnyezett és romlott a szeme. Eközben édesapja eltökélte, hogy fiából zongorművész lesz, ezért lelkesen órákra járatta, később még egy koncerttermet is kibérelt, hogy fia ott mutatkozhasson be először a nagyközönség számára, de a kis Eliade a közönség előtt még rosszabbul játszott, mint otthon, gyakorlás közben. De nem csak ez nem ment jól, hanem az iskolában is gyakran volt bukás közelében. Aztán egyszer az egyik irodalom dolgozatában több mint 10 oldalt írt, és a tanára miután megkérdezte, aki azt hitte, egy könyvből másolta, 10-est volt kénytelen adni (ez a legjobb jegy a román oktatásban). Eliade bölcsészkarra jelentkezett, ahol olyan barátokra tett szert, mint Constantin Noica, a híres filozófus. Már egész fiatalon, 1921-ben publikált, 1925-ben pedig már megjelent az első önéletrajza, A rövidlátó kamasz naplója címmel.

eliade fiatal

1928-ban, miután lediplomázott, hajóval elindult Indiába, hogy a calcuttai egyetemen tanuljon, ahova Manindra Chandra Nandy maharadzsa kínált fel neki öt évre ösztöndíjat. Teljesen beletemetkezett az indiai filozófiába, a szanszkrit, páli és bengáli nyelvbe. Surendranath Dasgupta volt a szanszkrit tanítómestere, nem sokkal odaérkezése után a házába is költözik. Itt ismerkedik meg a mester nagyobbik lányával, Maitreyi-jal. Eliade annyira szerelmes lett a lányba, hogy a kedvéért még a hindu vallásra is áttért volna, de a lány apja felháborodásában kidobta őt a házából. (Állítólag negyven évvel később Chicagóban találkoztak – barátaik konspirációjának köszönhetően. Bár ekkor már németre és olaszra is lefordították a regényt, Eliade megígérte fiatalkori szerelmének, hogy míg élnek, a róla szóló könyv nem fog angolul megjelenni. Így is volt 1993-ig).

maitreyi
Maitreyi

Eliade bánatában felvonult egy himalájai kolostorba pár hónapra. A lány szerelmének elvesztésével úgy érezte, India is odaveszett. 1933-ban, miután hazatért, nekifogott papírra vetni élményeit. Ebből lett az első regénye, a Maitreyi. Meg is jelent, de kiadója pár hét után felhívta, hogy nem mennek jól az eladások, meg kéne változtatni a címet, így lett a Szerelem nem hal meg a címe. Eközben Nae Ionescu filozófiatanár asszisztenseként kezdett dolgozni és metafizikáról tartott szemináriumokat, befejezte a jóga tudományáról szóló disszertációját, de ekkoriban ismerkedettt össze Nina Maresszel, akivel hamarosan össze is házasodott és a nő előző házasságból származó kislányát együtt nevelték.

eliade india
Eliade Indiában

Hazaértekor a román szélsőséges nacionalista mozgalom, a Vasgárda iránt kezdett érdeklődni. Unokaöccse, Sorin Alexandrescu szerint Eliade politikailag is rövidlátó volt, elvarázsolta őt a vallásos retorika, amelyet a mozgalom használt. Bizonyíthatóan egyetlen megmozdulásukban sem vett részt, később egy nyilvános dokumentumot is aláírt, hogy szakít a mozgalommal. 1940 áprilisában Alexandru Rosetti, régi kiadói barátja segítségével Londonban lett kulturális attasé, majd Portugáliába nevezte ki kulturális attasénak Antonescu vasgárdista kormánya. Salazar rendszét is pozitívan látta: szerinte keresztény és totalitariánus, de elsősorban a szereteten alapul. Salazar később megkérte Eliadét, hogy közvetítsen közte és Antonescu között. Emiatt Eliade úgy vélte, hogy a Gestapo is figyelteti őt. A háború alatt sokat utazott, olyan gondolkodókkal kötött barátságot, mint Ortega y Gasset, Georges Dumézil, Emil Cioran, Carl Schmitt. Megpályázott egy bukaresti oktatói állást, de Noica javára visszalépett. Eközben Nina, valószínűleg egy korai abortusz miatt, méhrákot kapott és 1944-ben elhunyt Lisszabonban. Eliade depressziós lett, azt latolgatta, hogy hazamegy katonának, vagy bevonul egy szerzetesrendbe. Örökbe fogadta Nina első lányát, Gizát, és őt nevelte.

eliade selfie
Szelfi 1977-ből

A háború végére egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a romániai kommunista hatalom veszélyt jelent számára, ezért Franciaországban maradt, ahol Dumézil segítségével oktatói állást kapott az egyik egyetemen, ahol összehasonlító vallástudományt tanított. A fizetés nem volt sok, rengeteget éheztek. Eközben a Critique számára írt, majd később Olaszországba utazott, ahol Carl Gustav Junggal és az Eranos körrel dolgozott. 1956-ban Amerikába költözött, a Chichagoi Egyetem professzora lett, ahol Joachim Wach-hal megalapítják a Chicagói Iskolát, amely az összehasonlító vallástörténet központjává vált. 1978-ban publikálta A vallási hiedelmek és eszmék története című fő művét. Munkáiban az egyetemes vallástörténet és az összehasonlító vallástörténet szintézisére törekedett. Az archaikus és primitív kultúra mitikus és rituális hagyományainak teljes kontextusáról elsőként írt összefoglaló és rendszerző ismertetőket. Rudolf Otto alapfelvetéseiből kiindulva a vallási valóságot a mitikusnak a reálisban való megmutatkozásaként értelmezte.

Sokáig nem akart amerikai állampolgár lenni, amely a honvágynak is betudható. Ezt megtudta egyik csodálója, Charles Percy illinois-i szenátor, aki addig példátlan módon ad hoc összehívta a kongresszust és megszavazták a 74 éves Eliade számára az állampolgárságot.

Eliade az elengedhetetlen pipájával

Gyakran látogatott Európába, őrizte barátságait. Ceuasescu többször is megpróbálta hazahívni, próbálták ügynöknek is beépíteni, de Eliade nem állt kötélnek. Szigorúan élt: reggeltől délig dolgozott, könnyű ebéd, majd újból dolgozott, majd este 6-kor felállt elment barátaival találkozni. Csak sötétedés után itta meg az első whiskey-jét jéggel. Közismert volt nagyvonalúsága, ami valószínűleg korábbi nyomorából származott: ha bármikor jött egy barátja, akkor hotelben bérelt számára szobát. Ezt akkor is megtette, mikor Adrian Paunescu ment ki hozzá, a rendszer kedvelt újságírója és költője, hogy egy hosszú interjút készítsen vele. Élete utolsó évében már nem tudott dolgozni, köszvény kínozta.

Eugene Ionesco, E.M. Cioran és Eliade – a régi barátok 1977-ben Franciaországban

Mircea Eliade nemcsak megírta a vallástörténet egyik alapvető könyvét, a Vallási hiedelmek és eszmék történetét, de jóga és a keleti vallások nyugati megértésében is nagy szerepe volt. Több regénye is megjelent magyarul: a Maitreyi, vagy olyan novellái, mint a Lányoknál a mágikus realizmus világába kalauzolnak, miközben sokszor mélyen vallásos élményt is nyújtanak az olvasóiknak.

eliade christinel
Eliade, felesége, Christinel Cotescuval és unokaöccse Rómában

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2016.05.05. 12:41 • Címke: évforduló