a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Varsóban Henryk Sienkiewicz életművét bemutató kiállítás nyílik
Henryk Sienkiewicz, a Nobel-díjas lengyel író életművét bemutató kiállítás nyílik Varsóban, a tárlat a lengyel parlament által meghirdetett, az író születésének csütörtökön ünnepelt 170., valamint a halálának novemberben esedékes 100. évfordulójához kötődő emlékév egyik rendezvénye.
A fővárosi Függetlenség Múzeumában megrendezett kiállítás látogatóit több tucat fénykép vezeti végig Sienkiewicz életpályáján. A kiállított tárgyak között az összes Sienkiewicz-mű első kiadásának példányai, valamint regényeinek idegen nyelvű fordításai is megtalálhatók. Érdekességnek számít az író első szerelme, Maria Kellerówna naplója, melyet az 1944-es varsói felkelés után találtak meg a romok között. Megtekinthető lesz továbbá a három részre felosztott Lengyelország sorsáért aggódó írónak a II. Wilhelm német császárhoz 1906-ban írt levele, amelyben a porosz megszállás alatt élő lengyelek védelmében állt ki. A kiállítás október végéig látogatható. Az írónak állandó kiállítást is szenteltek, ez a kelet-lengyelországi Oblegorekben létesített emlékházban tekinthető meg. Az oblegoreki kúria megvásárlására Sienkiewicz olvasói a 19. és a 20. század fordulóján társadalmi gyűjtést szervezték, majd az írónak adományozták azt.
Henryk Sienkiewicz
Az író 1846. május 5-én a mai kelet-Lengyelország területén fekvő Wola Okrzejskában született és 1916. november 15-én svájci emigrációban hunyt el. A világhírű Sienkiewiczet 1905-ben a lengyelek közül elsőként tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal kiemelkedő epikai munkásságáért. A számos fordítás révén a magyar közönség által is ismert Sienkiewiczet külföldi kortársai egy része olvasmányos, de igénytelen művek szerzőjének tartotta. Ady Endre nagyra értékelte, a Nyugat más alkotói – köztük Kosztolányi Dezső és Babits Mihály – visszafogottabban viszonyultak hozzá. A mai irodalomtörténészek kiemelik a regényíró elbeszélő képességeit, mesteri helyzetábrázolását, amely révén többek között a lengyel történelem fontos korszakait örökítette meg.
A kiállítás plakátja
A novellaíróként indult szerző 1884-ben adta ki a híres 17. századi történelmi trilógiájának első részét, a Chmielnicki kozáklázadását ábrázoló Tűzzel-vassalt. Ezt 1886-ban a svéd hódítók támadását leíró Özönvíz, 1888-ban pedig a török- és tatárjárást felelevenítő A Kislovag követte. A középkori Lengyelország történelmét az 1900-ban kiadott Kereszteslovagok adják vissza. Az ókori Rómában játszódó, Sienkiewicz talán leghíresebb nagyregényének számító, több változatban is filmvászonra került Quo vadis 1896-ban jelent meg. Fontosnak tartják a Polaniecki család című regényét is, melyben 1894-ben saját korát örökítette meg. Két filmadaptációból is ismert, a Sivatagon és vadonban című ifjúsági kalandregénye 1911-ben látott napvilágot.
MTI