Főszereplő a tsz-elnök, az ország leendő államfője
1953 májusában a Magyar Filmhíradó stábja Barcson, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben járt. A felvételeken feltűnik egy sildes sapkás, izzadó alak is, akiből 14 év múlva majd az ország államfője lesz.
Több mint kétezer holdon terül el a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet virágzó gazdasága. A jól előmunkált, megtrágyázott föld, a bőséges májusi eső igen gazdag termést ígér. A rozs az embernél is nagyobbra nőtt. Büszkén nézi Losonczi elvtárs képviselő, a szövetkezet elnöke. A bőséges esőzés nyomán a kártékony gyomok is elburjánzottak. Azonnal meg kell kezdeni a tengeri kapálását. A négyzetesen vetett tengeritáblát gépek művelik meg. Kevés a kultivátor, így elmés újítással pótolják. A szovjet mintájú Univerzál traktor lókapákat vontat. A munka így gyorsabban megy, sok ember és fogat szabadult fel. A négyzetes vetésű tengerit keresztben is, hosszában is megművelik. Bátran használják a körmös traktort is és jó munkát végeznek vele. Tompa elvtárs, az agronómus ellenőrzi a kultivátor működését. A felszabadult munkaerő segítségével harminc holdra bővítették a szövetkezet öntözéses kertészetét. Rövidesen befejeződik a palánták kiültetése. Gondos ápolást kap a burgonya is. A Táncsics brigád a Béke Világtanács budapesti ülése tiszteletére tett felajánlását teljesítve, már a harmadszori töltögetést végzi. Hernig brigádvezető jelenti a tsz elnökének: a munkát még aznap befejezik. Jó munkájuk nyomán rekordtermés várható a barcsi Vörös Csillag földjein. Az aranyat érő májusi esők nem csak a haszonnövényeket serkentik a növekedésre, hanem a mindenféle gazokat is, amik ellen pedig már ősidők óta védekezik a földművelő. 1953 májusában a Magyar Filmhíradó Barcson mutatta meg, hogyan is kell ezt nagyüzemi méretekben csinálni. A felvételeken feltűnik egy sildes sapkás, izzadó alak is, akiből 14 év múlva majd az ország államfője lesz.
Bizony, sokszor már májusban kapára kellett kapnia földművelőknek, mert a májusi, bőséges esőzések nyomán a gaz gyorsabban nőtt a földeken, mint a burgonya, a krumpli, vagy éppen a kukorica. A magyar mezőgazdaságban ezek voltak a fő kapásnövények, a gabonafélék „konkolya” az aszott, melynek 16 fajtája él Magyarországon, más kategória. (Szélben szálló magja és nehezen eltávolítható gyökere miatt nagyon szapora, tömegesen felnőve el tudta nyomni a gabonát, ezért kapával, vagy egy speciális szerszámmal még rögtön a gabona kikelése után eltávolították a táblából.) A gyomoktól való megszabadulás, a kapálás gépiesítésének egyik állomása volt a „lókapa”, az igásállattal vontatott kerekes vasszerkezet. Ebből kötöttek össze Barcson hatot, amiket aztán egy körmös traktor után kötöttek nagy elmésen. Az újítást az a Vörös Csillag Tsz vezette be, amelynek elnöke 1948 és 1960 között Losonczi Pál volt, hazánk egyik legtovább működő államfője.
Losonczi Laklia Pál néven 1919-ben, Bolhón született földműves családban, és a hat elemi után mezőgazdasági technikumot végzett. Ez is elég volt ahhoz, hogy húsz éven át, 1967-től 1987-ig az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság államfője lehessen. Persze, már 1939-től illegális kommunista volt, 1945-ben tehát ő lett Bolhó párttitkára. Három év múlva pedig az első téeszesítési hullámban alakult Vörös Csillag elnöke, egészen 1960-ig, amikor is földművelési miniszterré nevezték ki. Még 1956-ban elnöki munkájáért megkapta a Kossuth-díj harmadik fokozatát, és eme tudósítás készítésének évében bekerült a Parlamentbe is. A magas pozíciót egyébként a köztudottan alkoholista, volt kisgazda Dobi Istvántól vette át, és 1987-es visszavonulásáig leginkább különféle egzotikus országokba tett utazásairól volt híres.
Amikről még valószínűleg álmodni sem mert, amikor ezek a felvételek készültek. Viszont a narrátor hanghordozása, no és az aláfestő zene is arra terel bennünket, hogy elhiggyük ezt a fantasztikus teljesítményt. Különösen a krumplit töltögető Táncsics brigádét, amely a krumpli szárának májusi méretéből következtetve tényleg szép termésre számíthat.
PL