a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Műgyűjtéstől a képtárig
Százhatvan éve, 1856. május 22-én
vetette meg Moszkvában Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz kereskedő,
gyáros, műgyűjtő és mecénás a róla elnevezett világhírű képtár alapját. Az 1832-ben született Tretyakov gazdag textilkereskedő család sarja volt, az üzletet előbb apjával, majd Szergej nevű testvérével gyarapította, vagyonát 1898-ban bekövetkezett halálakor csaknem négymillió rubelre becsülték. Tretyakovot a képzőművészetek iránti vonzódása ösztönözte a műgyűjtésre. Kezdetben holland festményeket vásárolt, és a régi orosz művészet kincseit kereste, de hamarosan felfigyelt a kortárs orosz festészetre is. Orosz festőtől először 1856. május 22-én vásárolt, Nyikolaj Silder Kísértés című képét vette meg. Az egyre gyarapodó kollekcióba a legnevesebb kortárs mesterek alkotásai, az akadémiai kötöttségekkel szakító Vándorkiállítási Társaság mesterei, Szurikov, Kramszkoj, Repin alkotásai kerültek be, s az is kezére játszott, hogy az elszegényedő nemesi családok ekkoriban kezdték eladni magángyűjteményeiket. Később régi orosz mesterek alkotásait is megszerezte, negyven év alatt másfél millió rubelt költött képekre. Arra is gondja volt, hogy a fiatal festőtehetségeket támogassa, képeik megvásárlásával segített a rászoruló festőkön, de pártolta a siket gyermekek taníttatását, a kórházakat, számos jótékonysági szervezetet is fenntartott.
Pavel Tretyakov (forrás: Tretyakov Galéria oldala)
Az a gondolat foglalkoztatta, hogy nyilvános orosz nemzeti galériát hozzon létre, elgondolásában nagy szerepet játszott az 1856-ban alapított brit Nemzeti Képtár példája. 1860-ban megszövegezett végrendeletében így fogalmazott: „Nekem, aki őszintén és lángolóan szeretem a festészetet, nem lehet nagyobb óhajom, mint hogy letegyem az alapjait egy közös, mindenki számára elérhető képzőművészeti tárháznak, amely sokak hasznára, mindenki megelégedésére szolgál”. 1872-ben már több mint 150 festmény volt birtokában, és elhelyezésük külön épületet igényelt. Gyűjteményét a Lavrusinszkij közben álló házát három oldalról közrefogó galériában helyezte el, majd Moszkva városának adományozta. A kollekció akkor már 1287 orosz festményt, 518 rajzot, 9 szobrot, 75 külföldi festményt és 9 külföldi rajzot tartalmazott, mintegy 1 millió 430 ezer rubel értékben. Az anyag később kiegészült Szergej testvére hagyatékával, aki a francia festőket gyűjtötte.
Szergej Tretyakov (forrás: Tretyakov Galéria oldala)
A Pavel és Szergej Mihajlovics Tretyakov Városi Művészeti Galéria elnevezésű képtárat 1893-ban nyitották meg. Tretyakov volt a galéria gondnoka, megkapta a Moszkva díszpolgára címet, és beválasztották a Pétervári Művészeti Akadémia tagjai közé is. A galériát 1902 után Tretyakovék lakóházával bővítették, 1906-ban Viktor Vasznyecov festő tervei szerint a régi orosz építészet stílusát idéző főhomlokzattal látták el. A gyűjteményt a bolsevik hatalomátvétel után, 1918 nyarán államosították, és más kollektivizált kollekciókkal egészítették ki, később vásárlások és adományok révén tovább bővült. A második világháborúban, 1941 telén, amikor a németek már Moszkva alatt álltak, a gyűjtemény nagy részét Novoszibirszkbe menekítették, de az épület súlyos károkat szenvedett. Az Állami Tretyakov Képtárat, amely 1945-ben nyitotta meg újra kapuit, 1985-ben egyesítették az Állami Képtárral. Ma a képtár birtokában mintegy 130 ezer műtárgy van, a felbecsülhetetlen értékű anyag a XI. századi kijevi, novgorodi, moszkvai festőiskolák anyagától napjainkig az egész orosz-szovjet művészeten átível. A nyolcvanas években végzett felújítás-bővítés óta háromezer műtárgy látható a korszerű, számítógépes klímaberendezéssel és világítástechnikával felszerelt képtárban. A múzeum naponta mintegy 10 ezer látogatót fogad, az épület előtt állandó a sorállás.
A Tretyakov Galéria, esti kivilágításban
A Krími rakparton található új épületben az elmúlt száz év alkotásai láthatók, a Galériához tartozó, úgynevezett Mérnöki Házban időszaki kiállításokat tartanak, a tolmácsi Csodatévő Szent Miklós-templomban őrzik a múzeum leghíresebb kincsét, a 12. századi Vlagyimiri Istenanyát, amely valaha az orosz állam legszentebb kegytárgya volt.
MTI