a rovat írásai

East az Arénában

Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.

Michael Nyman az Erkelben

Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.

Meghalt Aradszky László

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.

Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval

Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.

Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra

Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.

Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!

Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Zene összes cikke »

A táncházmozgalom első prímása

halmos_lead

Halmos Béla népzenekutató, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása hetven éve, 1946. június 4-én született Szombathelyen.

Gyermek- és fiatalkorát Gyulán töltötte, a városnak 1999-ben díszpolgára lett. Édesapjához hasonlóan építészmérnöki diplomát szerzett, városrendezésre szakosodott tervező építészmérnökként 1970-től néhány év megszakítással a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI) dolgozott. Gyermekkorában hegedülni és brácsázni tanult, katonai szolgálata alatt tanult meg gitározni, és egy tánczenekarnak szólógitárosa is volt. 1969-ben Sebő Ferenccel részt vett a Magyar Televízió Röpülj páva tehetségkutató versenyén. A Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként énekelt versek és népzene előadójaként szerepelt itthon és a világ számos országában. Népzenével – főként hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom 1972-es indulása óta foglalkozott, nemcsak táncházakban muzsikáló prímásként, hanem táncház-zenész tanfolyamok szervezőjeként és oktatójaként is. Több száz muzsikust tanított hegedülni itthon, de Európa és Amerika országaiban is. 1972-1979 között a Bartók Béla Néptáncegyüttes zenekarvezetője, 1990 és 2009 között a Kalamajka együttes prímása volt. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

halmos_sebo_mti
A Sebő együttes tagjai 1974-ben: Sebő Ferenc, Koltay Gergely és Halmos Béla (MTI Fotó: Danis Barna)
   
Népzenekutatóként a magyar mellett szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét gyűjtött. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva készítette el az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt. A kezdetektől fogva részt vett a népzeneoktatásban. Népzenei szakértőként létrehozta és vezette a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában. Ott volt a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének létrehozásánál, ahol oktatott is, miként a Pécsi Tudományegyetem zeneelméleti és kórus szakán is. Hosszú évekig a balatonboglári néptáncos Méta Fesztivál zsűrielnökeként tevékenykedett. A többi közt a Táncház Egyesület első elnöke és az Országos Táncháztalálkozó elindítója volt.
   
1989-ben megjelent első és egyetlen szólólemezén (Az a szép piros hajnal) erdélyi népzenét játszott, saját és mások gyűjtéseinek felhasználásával. Több filmben szerepelt (Jancsó Miklós: Még kér a nép, Zolnay Pál: Fotográfia, Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Rossz emberek), a rendszerváltást követően zenei rendezőként, szerkesztőként és népzenei szakértőként jegyzett televíziós műsorokat és önálló filmeket (Népzenei Magazin, Táncház, Muzsikusportrék).

halmos_bela_mti
2013-ban a II. Táncház Napja rendezvényen a budapesti Liszt Ferenc téren (MTI Fotó: Soós Lajos)
   
Művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1989-ben Magyar Művészetért díjjal, 1999-ben Magyar Örökség díjjal, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2012-ben a Népművészet Mestere díjban részesült, ugyanebben az évben kapott Prima díjat is. 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki „népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét alkotó táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként”. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.
  
2013. július 18-án hunyt el Budapesten. 2014-ben emléktáblát avattak egykori budapesti lakása falán, a II. kerületi Forint utcában. 2015-ben nevével vándordíjat és emlékérmet alapítottak. A vándordíj 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó, táncházat muzsikáló nyertese Halmos Béla hegedűjét használhatja egy évig, az emlékéremmel a táncházmozgalomban végzett kiemelkedő szervezői tevékenységet ismerik el.
   
2016 elején a Hagyományok Háza honlapján elérhetővé vált Halmos Béla több ezer tételből álló, a többi között publikációkat, tudományos kéziratokat, népzenei kiadványokat, eredeti népzenei gyűjtéseket, videó- és hangfelvételeket, valamint fényképeket tartalmazó hagyatéka. Tavaly év végén elindult a róla elnevezett, népzenei utánpótlást támogató program. A neves népzenészről az év folyamán számos rendezvénnyel emlékeznek meg. Születésnapján először rendezi meg a Halmos Béla-napot a Hagyományok Háza konferenciával, mesterkurzusokkal, népdal- és tánctanítással, könyvbemutatóval. Az eseményen ünnepi koncert keretében felhangzik Az a szép piros hajnal című lemeze, amelyen a közreműködők – Sebestyén Márta, Juhász Zoltán, ifj. Csoóri Sándor, Fekete Antal, Kelemen László, Éri Péter és Havasréti Pál – mellett olyan prímások zenélnek, mint Ökrös Csaba, Papp István Gázsa vagy Porteleki László. Júliusban Gyulán megrendezik a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivált.

MTI

• Publikálva: 2016.06.04. 14:37 • Címke: évforduló