a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Istennek szentelt élet munkával és annak gyümölcseivel
Kolostorokba, azok refektóriumába, étkezőjébe pillanthatunk be még
néhány napig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Persze a győri, vagy a pannonhalmi refektóriumot nem lehet áthozni Óbudára, de körül lehet járni, a
részleteken keresztül meg lehet mutatni, mint ahogyan a kolostori életet
is. Amiről egyre kevesebb fogalmunk van szekularizálódó világunkban,
ezért is lett 2015 az Istennek szentelt élet éve, és ezért készült el ez
a kiállítás is, Saly Noémi vezetésével.Hogy miért is oly szépen díszített a bevezetőben említett két bencés rendház ebédlője, arra talán magyarázatul szolgálhat az, hogy a kereszténység nem egy életidegen vallás. Nem bűn bizony az ételek élvezete, viszont fontos szempont a mértékletesség. És ha már bencések, akkor ott van Szent Benedek Regulája, amiben benne van minden, ami egy ilyen közösség megszervezéséhez szükségeltetik. Így az étkezésről, az ételekről és italokról is rendelkezik a gazdag ifjúból lett remete és rendalapító. (A kiállításon a bencés Nyulassy Antal 1843-ban leírt gyöngybetűs Regulája épp a konyhakertekről szóló benedeki rendelkezéseknél van kinyitva.) Az ebédlő jelentésű refektórium kifejezés a 'megújul, felfrissül' latin szóból származik, és valóban kell minden embernek az ilyen felfrissülés, megújulás is. Aminek meg kell teremteni a feltételeit, és hol volna könnyebb ez, mint egy szerzetesi közösségben, ahol szigorú előírásoknak megfelelve imádkoznak és dolgoznak az emberek már hosszú évszázadok óta.
forrás: MVKM
A refektóriumokban megjelenő eledelek elsődleges forrása a konyhakert, az istállók, ólak voltak, a középkorban is volt az évben 210 húsevő nap a 150 böjtös mellett. Arra a 150-re pedig ott voltak a halastavak, mert a hidegvérű és tiszta állatot, a halat (görögül ikthüsz, betűit sorra véve pedig Jézus Krisztus Isten Fia és Megváltó) lehetett fogyasztani ezeken a napokon is. Ezek után pedig már egyértelmű, hogy egy kolostor jóval több volt, mint a templom és a szerzetesek lakhelyéül szolgáló épület. Egy komplett, önfenntartásra képes gazdasági egység volt, tudományos és karitatív feladatokkal. A konyhakert mellett mindenütt ott voltak a fűszeres és gyógynövényes ágyások is. Minden kolostornak volt saját méhese és tejgazdasága, és erre épülő sajtkészítő üzeme – gondoljunk csak leghétköznapibb sajtunkra, a trappistára. Az olajütőkben a repce, a len, vagy a tök magjából sajtolták az étkezéshez használt olajakat, a kenyér mellett (a bencés központban, Sankt Gallenben napi 1000 kenyeret sütöttek) a sütőházakban készült a misén átváltoztatott ostya is. (Ezt most meg is kóstolhatjuk a kiállításon főegyházmegyei ostyasütő jóvoltából.)
forrás: MVKM
A szilárd táplálék mellett a refektóriumokban fontos szerepe volt a boroknak és söröknek. Ha az éghajlat engedte, volt a kolostornak saját szőlőhegye (a XIII. századi Pannonhalma 68 jobbágycsaládjából 57 volt szőlőműves), a bor pedig az oltár mellett ott volt a szerzetesek asztalán is. Mégpedig források szerint annyi, amennyi még jól esett. Sört pedig nem csak ott főztek, ahol a szőlőműveléshez nem volt jók a feltételek. Szent Arnold (580–640) azt javasolta Metz lakóinak, hogy a pestis ellen víz helyett inkább igyanak sört. A barátok által főzött jó söröknek pedig se szeri, se száma, ebben talán Belgiumban jeleskednek a legjobban, gondoljunk csak a trappisták híres Chimay sörére, vagy a Leffére. És ha már az italozásnál tartunk, ne felejtkezzünk meg a szerzetesek híres gyógylikőrjeiről, ahol az alkohol nem csak arra volt jó, hogy hosszú távon megőrizze a gyógynövények hatóanyagát. A Bénédictine és Chartreuse mellett ott van a zárai domonkosok Maraschinója is, no és a pannonhalmi Szent Márton likőr a maga 15 gyógynövényével. Szent Márton hegyén élt az 1700-as évek közepén Reisch Elek, aki összeállította a receptet, és emellett még 500 készítmény: kenőcsök, borogatások, teák, tinktúrák, porok és szirupok összetételét vetette papírra.
A tárlat egyik erőssége éppen ezekben a régi, Pannonhalmáról, a pesti piaristáktól, vagy az Egyetemi Könyvtárból származó recept- és szakácskönyvekben, kertészeti szakkönyvekben és számadásokban rejlik. De ezekkel nem lehetne lekötni egy iskolai osztály figyelmét, ezért került ide egy jól összeválogatott tárgyi anyag a kolostorokból, az MKVM raktáraiból és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumból. És összeállt megint egy remek kiállítás, amit csak ajánlani lehet minden érdeklődőnek.
Pálffy Lajos
Szerzetesek asztalánál
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2015.12.10. – 2016.06.26.