a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Különc matematikus, aki átformálta a gondolkodást
Még csak ötven éves, és máris a világ egyik legnagyobb elméje Grigorij Perelman orosz matematikus, aki három internetre kiposztolt cikkében megoldotta a Poincaré-sejtést, amely 1904 óta foglalkoztatta a matematikusokat.
Leningrádban (a mai Szentpéterváron) jött a világra 1966-ban, zsidó családban. Már kisgyermekként szerette a fejtörőket, kedvenc időtöltése a villamosmérnök édesapjától kapott logikai és matematikai feladványok megoldása volt. Tizenhat évesen minden feladatot tökéletesen megoldva nyerte meg a budapesti Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát, ebben az évben vizsga nélkül vették fel a Leningrádi Állami Egyetemre, ahol geometriából hamarosan a legjobbak közé került. Alaposan átgondolt válaszaival, gondolkodásának mélységével tehetséges csoporttársai közül is kitűnt, kandidátusi disszertációját Nyeregfelületek az euklideszi terekben címmel írta. Végzése után a Szovjet Tudományos Akadémia Sztyeklov Matematikai Intézete leningrádi részlegének munkatársa lett. 1992-től a New York Egyetem vendégkutatója volt, majd több amerikai egyetemen, köztük a Princetonon és a Berkeleyn is dolgozott. Számos nagy visszhangot kiváltó tanulmány publikálása után, 1994-ben előadónak hívták meg a Nemzetközi Matematikai Unió zürichi konferenciájára, és vezető egyetemek igyekeztek magukhoz csábítani, sikertelenül. A hosszú körmeivel és hajával leginkább Raszputyinra emlékeztető Perelman különc viselkedésével is kitűnt tudóstársai közül, amikor például a Stanford Egyetem állást ajánlott neki, nem volt hajlandó szakmai önéletrajzot írni, mondván, ha ismerik a munkáját, erre nincs szükségük.
1995-ben visszatért Szentpétervárra és régi munkahelyére, édesanyjával lakott, a világtól elzárkózva dolgozott. Szakterülete újdonságait az interneten követte nyomon, és ő is itt publikálta eredményeit. Tudományos érdeklődését még az 1990-es évek elején keltette fel William Thurston és Richard Hamilton a Poincaré-sejtés bizonyítását célzó topológiai munkássága. Perelman 2002. november 11-én az arXiv.org portálon tette közzé a Ricci-folyammal és geometriai alkalmazásaival kapcsolatos cikkét, amelyben igazolta Thurston geometrizációs sejtését, ami közvetve a matematikusokat egy évszázada izgalomban tartó Poincaré-sejtés megoldására is kiterjeszthető volt. Tömör és távirati stílusú, hézagos okfejtésének korszakalkotó jelentősége csak a kollégáival való elektronikus levélváltások után derült ki. Henri Poincaré francia matematikus 1904-ben fogalmazta meg a topológia (az alakzatoknak a folytonos deformációk közben is megmaradó tulajdonságaival foglalkozó tudományterület) legnehezebb problémájának tartott feltevését. Eszerint a kétdimenziós tér egyenletei átalakíthatók a háromdimenziós térre is, ennek igazolásához azt kellett bizonyítani, hogy – Komjáth Péter megfogalmazásában – „...ha egy n dimenziós sokaság úgy néz ki (algebrailag), mint az n dimenziós gömb, akkor az is (topológiailag)”. Tehát, ha egy háromdimenziós zárt sokaság (alakzat) a háromdimenziós gömbfelületre hasonlít annyiban, hogy minden hurok pontra húzható össze, akkor azonos is a háromdimenziós gömbfelülettel. A magasabb dimenziós eseteket már korábban igazolták, de a három dimenzióra vonatkozó bizonyítás száz évet váratott magára. A Poincaré-sejtés igazolása egyebek mellett az univerzum alakjának tanulmányozására is kihat, megoldása nem csupán a matematikában, hanem magában az emberi gondolkodásban is mérföldkőnek számít.
Orosz paródia-animáció Perelmanról (angol felirattal)
A könyvnyi terjedelmet követelő bizonyításnak Perelman csupán három internetre kiposztolt cikket szentelt, majd 2003-ban amerikai egyetemeken tartott előadássorozatot a témáról. Bizonyítását később mások, egymástól függetlenül dolgozták ki teljesen. A Riemann-geometriában és a geometriai topológiában is jelentős eredményeket elért zseniális kutató ezután fokozatosan eltűnt a világ szeme elől: előbb elektronikus levelezését szakította meg, majd 2005 decemberében kilépett a Sztyeklov Intézetből. Jelenlegi munkájáról, sőt még hollétéről is csak találgatni lehet, médiafeltételezések szerint Svédországban dolgozik. Perelmant hidegen hagyta a probléma megoldásával járó erkölcsi és anyagi dicsőség. 2006-ban – a díjazottak közül egyedüliként – visszautasította a Nemzetközi Matematikai Unió által neki ítélt Fields-érmet, a matematikai Nobel-díjként számon tartott kitüntetést. A tudós társaság elnöke személyesen utazott Szentpétervárra, hogy jobb belátásra bírja, de hiába. „Ha a bizonyítás helyes, nincs szükség külön elismerésre” – indokolta Perelman döntését. Ugyancsak 2006-ban a Science folyóirat is neki adta Az év áttörése tudományos díjat, amelyet először ítéltek oda matematikában elért teljesítményért. 2010-ben a bostoni Clay Matematikai Intézettől egymillió dollárt kapott volna a hét millenniumi probléma egyikének tartott Poincaré-sejtés megoldásáért, de erre sem tartott igényt. Állítólag etikai okokból (szerinte Hamilton is megérdemelte volna) és a matematikus közösséggel való nézetkülönbségei miatt utasította vissza a jutalmat.
MTI