a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Veseelégtelenség és oxigénpalack
A 150 éve született Korányi Sándor, báró és professzor, akinek szép
pályafutásáról csakis apjáéval együtt lehet megemlékezni. Mert Korányi
Frigyes volt az, aki kitaposta azt az utat, amin elindulva fia a
nemzetközi orvostudomány jelentős képviselői közé került. Sőt, ehhez
kellett már a nagyapa is, aki még Korányi (Kronfeld) Sebald névvel
praktizált mindenki legnagyobb megelégedésére, Nagykállóban.A vármegyei szintű ismertség és elismertség után nem is lehetett másként, Frigyes nevű fiából is neves doktor lett, csak előbb még medikusként végigharcolta a szabadságharcot, előtte pedig a márciusi ifjakkal megjárta Pozsonyt is a követelésekkel. Az ozorai ütközetben már sebesülteket kötözött, majd Nyíregyházán vezetett katonai kórházat. Főhadnagyi rangban, zászlóaljorvosként ott volt aztán az utolsó felvonásnál, a szőregi és a temesvári csatákban is. Nem véletlen hát, hogy az 1848-ban katolizált család lakóhelyén, Nagykállóban praktizálhatott csak a diploma megszerzése után, 1852-től. Az apa orvosi és tudományos pályafutása az 1864-es fővárosba költözéssel indul útjára, 38 évesen nevezik ki professzornak, a két nagylány, Malvin (Frigyes feleségét hívták Bónis Malvinnak, aki régi történelmi családból származott) és Anna után ekkor születik meg Sándor fia. (Akit még egy fiúgyermek, az 1931-32-ben, a gazdasági világválság idején pénzügyminiszter Frigyes követ a sorban.)
Korányi Frigyes (1828-1913; forrás: A holokauszt Magyarországon)
Mint a magyar belgyógyászat megteremtőjének fia, kitűnő tanuló a piarista gimnáziumban, majd természetesen a pesti orvosi karon folytatja, ahol 1888. december elsején kapja meg az oklevelét. És mielőtt apja 1878 és 1880 között épült klinikáján végigjárná a „szamárlétrát” (gyakornok, második gyakornok, első tanársegéd, laboratóriumi tanársegéd, adjunktus) Strassburgban, magánklinikákon ismerkedik az experimentális műtétekkel, és az idegélettannal. A sört nem szereti meg, de a napi 2-3 klinikai látogatás mellett rendszeresen lovagol is, mert ép testben ép lélek. Az apja klinikáján végzett munka mellett megjárja még München, Párizs, Nancy és Lipcse kórházait is, mindenütt tanulva, és a tanultakat integrálva saját tudományos elképzeléseibe. Amelyek a veseélettan és vesekórtan nemzetközi tekintélyévé emelik, hozzá fűződik a veseelégtelenség fogalma is. Emellett elsőként nagyon jól leírja a „hegyibetegséget”, a nagy magasságokban az oxigénhiány miatti vörösvérsejt szaporodást, ami ellen (a hegymászók által ma is bevetett) oxigénpalack használatát javasolja. Benzollal kezelné aztán a leukémiát, de leírja az öregedés lényegét is, és ellene van a homeopátiának.
Korányi Sándor (1866-1944; forrás: dokinet)
A tudományos eredmények mellett fontosnak tartja azok továbbadását is, már 1893-tól az ideggyógyászat egyetemi magántanára, 1909-től pedig nyilvános tanárként belgyógyászatot is tanít. Ebben az évben veszi át apja klinikáját, hogy aztán egészen nyugdíjazásáig, 1936-ig vezesse azt. Apja tudományos, orvosi érdemeiért 1884-ban „tolcsvai” előnévvel nemesi, majd 1908-ban bárói rangot kapott az uralkodótól. Fia, Sándor ezt megörökölvén, 1927-től a főrendiház tagjaként képviselte a gyógyítás érdekeit. Mindezek mellett rendszeresen publikált magyar és külföldi folyóiratokban. 1944-ben érte a halál Budapesten.
Pálffy Lajos