a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Öntöttvas kályháktól indulva a szobrászok közül a legmesszebbre
Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza reggelente jelmezt öltött és kürtszóval vonult ki lóháton az Epreskertből. Megtehette, az ő „birtoka” volt, saját maga rendezte be, hogy aztán a számtalan megrendelés mellett tanítványokkal vegye körül magát és negyven évig itt tanítson.
Természetesen a 160 éve született Stróbl Alajosról lesz szó, aki nélkül nem lenne Mátyás király kutunk és lovas Szent Istvánunk a Várban, Arany Jánosunk a Nemzeti Múzeum előtt, Jókai Mórunk Adyval szemben, és még sorolhatnám. És sorolom is.
Királylehotán született, Sziléziából betelepülő apja egy kohó irányításában dolgozott, nem véletlen hát, hogy Lőcsére, gimnáziumba küldte fiát, majd pedig a frsinyeci vaskályhaöntödében szerzett munkát neki. Itt már egyértelműen a dúsan díszített öntvények mintái foglalkoztatták, ezért is kötött ki 1874-ban Bécsben az Iparművészeti Iskolában. Hogy aztán két év múlva már az egyik legjobb nevű szobrász, Caspar von Zumbusch tanítványaként fejlődjön tovább a Képzőművészeti Akadémián. Zumbusch az emlékműszobrászat mestere volt, bécsi Mária Terézia-szoborcsoportja mindmáig a legnagyobb Közép-Kelet-Európában. Strobl Bécsből Perseust ábrázoló díjnyertes szobrával tér haza, amit 1882-ben kiállít a Műcsarnokban. Ekkor már megpályázta és meg is nyerte az épülő Operaház szobrainak elkészítését. Elsőként a két jeles operaszerző, Cherubini és Spontini alakja került fel a homlokzatra, majd a bejárathoz Erkel és Liszt, akik modellt is ülnek neki a Zeneakadémián berendezett műtermében. Ő faragja ki a két szfinxet is, amiket a szemben lévő Három Hollóban italozó Ady szokott meglovagolni egykoron.
Perczel Miklósnét mintázza, 1913 (forrás: artmagazin)
Az operaházi sikerek után pedig nincs megállás, mindenekelőtt felkapott portrészobrász lesz. A legkevesebb 300 ilyen alkotása között Arany Jánostól kezdve Jászai Marin át Klotild és Mária Dorottya főhercegnőkön keresztül eljuthatunk egészen Kurz Vilmos plébánosig, Keresztessy vívómesterig, vagy Álgya ezredesig. Elkészíti a Szent István bazilika legfontosabb szobrait, és a bevezetőben már említett köztéri alkotások mellett keze munkája a Legfelsőbb Bíróság Justiciája is. Ezeken kívül Széchenyi nagycenki, Dobó egri szobrát, és a Kossuth mauzóleumon végzett munkáját kell említeni. Ő készítette Deák szarkofágját is, és még számos síremléket a Kerepesi temetőben. Műterme volt a Várbazárban, közeli lakással, de legtöbbet az Epreskertben tartózkodott, amit ő hozott létre mesterséges romok felépítésével és a Mátyás templom régi kapujának átszállításával. Négy évtizeden át, 1925-ös nyugdíjazásáig örülhetett itt számtalan tanítványának, és azoknak a bizonyos reggeli kilovaglásoknak.
Stróbl Alajos műterme (forrás: Sulinet)
Ugyanakkor nagyon igényesen dolgozik, előfordult, hogy 23 hónapig időzött el egy mellszobron, és az is, hogy beolvasztatta a kész bronzöntvényt, mert nem tetszett rajta valami. Nem kerülik el az elismerések sem. Még 1884-ben elkészíti szeretett édesanyja egészalakos márványszobrát, amivel elnyeri a párizsi világkiállítás nagydíját, a Műcsarnok 1901. évi kiállításon az állami aranyéremmel jutalmazták, 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, majd a III. osztályú vaskorona-rendet, a Bazilika Szent István-szobráért a Ferenc József-rend középkeresztjét kapta. A szülőháza helyén felépített műterem-villájában tanítványok dolgozhattak, aki arra vetődik, ma is megnézheti.
Pálffy Lajos