Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Illyés Gyula életútját és azon keresztül a 20. század első felének világát bemutató állandó kiállítás nyílt szombaton, a Múzeumok éjszakáján Ozorán, az Esterházy Fogadó Központban.
Az Amit már majdnem elfeledtél című tárlatot az egykori ozorai Nagyvendéglő barokk épületéből kialakított információs központ és kiállítótér két helyiségében rendezik be. A fogadótérben egy enteriőr mutatja be a múlt század első felének Ozoráját Illyés hagyatékából válogatott fotókon, szövegeken keresztül – mondta Kodolányi Judit, a kiállítás kurátora. Az enteriőrben olyan néprajzi tárgyakat – pásztorbotot, ivócsanakot, kovácseszközöket – is kiállítanak, amelyeket az író gyűjtött, vagy használt. A fogadóközpont kiállítótermében hét tematikus tablón ismertetik meg a látogatókat a rácegrespusztai születésű író életútjának állomásaival. Itt fényképek lesznek láthatóak és Illyés kéziratainak másolatait lehet olvasni. A tárlat azt mutatja be, hogy mit jelentett számára a szülőföld életének különböző állomásain, és ezt hogyan jelenítette meg műveiben – tette hozzá az irodalomtörténész.
Klári néni és a Hadfy-lányok (forrás: építészfórum.hu)
A kiállításon többek között idéznek a Puszták népéből, a Nehéz föld, a Sarjúrendek, a Rend a romokban című kötetek verseiből; a tárlat címe – Amit már majdnem elfeledtél – a szülőföldhöz való kötődésről szóló Szerelem című Illyés-vers első sora. Az épületet működtető Forster Központ az eseményről szóló közleményében emlékeztetett arra, hogy Illyés Gyula alkotó éveinek jelentős helyszíne volt az egykori Nagyvendéglő, itt írta a Puszták népe és a Petőfi című műveit. Illyés írásaiban számtalan alkalommal jelenik meg a pusztai és a nyüzsgő falusi-mezővárosi élet, aminek jellegzetes légkörét az ozorai vendéglő egykori söntésének berendezése idézi fel.
MTI