a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kiállítás a retro komputerművészetről
A számítógépes művészet magyar képviselőinek első külföldi, 1990-es csoportos bemutatkozásának rekonstrukcióján keresztül ad átfogó képet a művészeti ág rendszerváltozás előtti történetéről a Magyar Nemzeti Galéria június 24-én nyíló új kiállítása.
A számítógépes művészet a rendszerváltozás előtt a kísérletezés nyelvét jelentette, egyben biztosította a nemzetközi szintre történő modern vizuális kilépés lehetőségét is az ezzel foglalkozó alkotóknak – hangsúlyozta a több mint 300 grafikai és mozgóképes alkotást felvonultató kiállítás szerdai sajtóbejárásán Szücs György, az MNG tudományos főigazgató-helyettese. A komputerművészet magyarországi történetének első külföldi bemutatkozását A magyar művészek és a számítógép című, 1990-es lille-i tárlat jelentette, amely a digitális művészet minden lehetséges területét felölelte a komputergrafikától az animációig. A kiállítást 1991-ig Étampes-ban és Helsinkiben is bemutatták, ezt követően azonban a most ismét Budapesten látható alkotások 25 éven keresztül egy 150 kilogrammos ládában pihentek – idézte fel Joel Boutteville, a lille-i kiállítás kurátora. A francia szakember úgy fogalmazott: „minden nagy zeneszerző, köztük Liszt, Bartók, Ligeti és Kurtág is élt az eszközzel, hogy egy-egy alapvető motívumból kiindulva újraalkották, rekonstruálták műveiket. Ezt történt a mostani kiállítás esetében is”.
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Orosz Márton, az MNG tárlatának kurátora elmondta, hogy a kilenc művész – mások mellett Böröcz András, Gábor Áron és Waliczky Ágnes – alkotásaiból válogató lille-i bemutatkozás anyagát egy történeti résszel egészítették ki, amely többek között a komputerművészet magyarországi kezdeteit ismerteti meg a látogatókkal. „Kevesen tudják, hogy a legelső komputeranimációs műveket többnyire magyar gyökerekkel rendelkező művészek készítették. 1967-ben született meg az Ohió-i Egyetemen a saját rajzai mozgásba hozásához külön programnyelvet kidolgozó Charles Csuri Kolibri című filmje” – emlékeztetett Orosz Márton, kiemelve mások mellett a szintén külföldön nevet szerző Peter Foldes, Bela Juhasz és Leslie Mezei nevét is.
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Magyarországon 1972-ben indult meg az első egyetemi informatikai képzés, két évvel később pedig megszületett az első hazai számítógépes grafika is: az akkor egyetemi hallgató Énekes Ferenc egy Koncz Zsuzsa-portrét készített, ez az alkotás azonban nem maradt fent. Látható viszont a kiállításon Énekes Ferenc több számítógépes technológiával készült aktgrafikája is – mutatott rá Orosz Márton. A művészettörténész hozzátette: az első magyar komputeranimációt 1976-ban készítette a K/3-as csoportot megszervező Bódy Gábor, a 12 perces Pszichokozmoszok című mozgókép az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Atomfizikai Tanszékén, egy TPA 1001-1 típusú számítógépen született. A számítógéppel létrehozott képzőművészeti alkotások kívül estek a kádári diktatúra hagyományos intézményi struktúráján, kiállításukhoz nem volt szükség a Képzőművészeti Lektorátus engedélyére. A nemzetközi színtérhez képest komputerművészeti tárlatot így is szinte két évtizedes csúszással, 1986-ban rendeztek először Magyarországon, a Szépművészeti Múzeumban. A Digitart tárlatot 1990-ben újra megrendezték, ekkor már külföldi alkotók is pályázhattak a részvételre – ismertette a művészeti ág történetét az augusztus 21-ig látogatható, számos korabeli kiadványt, folyóiratot is felvonultató kiállítás kurátora.
MTI