a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Elhunyt Császár Miklósné, a magyar filmarchívum egyik alapítója
Elhunyt Császár Miklósné, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum egykori gazdasági igazgatója. 90 évet élt.Hihetetlen, hogy elment a Sári közülünk! Nézem a filmlexikonokat, de sehol nem találom sem az ő, sem a férje, a legjobb magyar filmes hangmérnök nevét. Akkor róluk csak mi, akik körülöttük éltünk, csak mi tudjuk, hogy léteztek, alkottak és fontos értékeket teremtettek, csak mi tudunk megemlékezni róluk? Vagyis még vannak feladataink.
Császár Sári a Magyar Színház- és Filmtudományi Intézet alapítói közé tartozott. Lelkes fiatalként, mint a filmszakma lelkes dolgozója vett részt Hont Ferenc mellett az intézmény létrehozásában. Ismerte az 1945 előtti és utáni törekvéseket (Szőts István és Balázs Béla), amelyek a gyártás, a forgalmazás mellett a film tudományos kutatásának, a filmértékek karbantartásának és megőrzésének a szükségességét is hangsúlyozták. Ismerte, támogatta a Lajtha László által gyűjtött filmek kezelését, a Lajtha által szorgalmazott filmes levéltár és archívum terveit.
Császár Miklósné a filmarchívum alapításának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen, 2007-ben (fotó: Kerekes Zoltán)
1957-ben ezért állt Hont Ferenc törekvései mögé és az önállósuló Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum gazdasági vezetőjévé vált. Az MFIA úgy jött létre, hogy szinte egyedülálló intézményként, mint a Filmmúzeum tulajdonosa, önfenntartó volt. Csak Császár Sári hihetetlen energiáinak köszönhetően teremtett egy olyan kulturális intézményt a Filmmúzeummal és tudományos, lap-, és könyvkiadói kutató bázist, valamint filmarchívumot és filmlevéltárat, amely európai mércével mérve is megállta a helyét. Megjelent a Filmkultúra, a Filmművészeti Könyvtár, a filmarchívum az európai archívumok partner intézményévé vált. Hihetetlen értékek teremtődtek, őrződtek meg az intézményben előbb a Népstadion úton, majd a Budakeszi úton található épületekben.
A filmarchívum első épülete a Budakeszi úton, 1963-ban (MTI Fotó: Mező Sándor, 1963)
De nemcsak ezt emelhetjük ki Sári munkájából, hanem azon törekvéseit is, ahogy az intézeten belül, mint kiváló szervező és háziasszony a pörköltjeivel, sütés-főzésével közösséget teremtett. A fényes szelek nemzedékének álmait próbálta tovább éltetni, kisebb-nagyobb sikerrel. A főzései, a sütései az hetvenes, sőt nyolcvanas éveiben is folytatódtak, hisz az a régi gárda, a körülötte dolgozók zömét Budaörsön épített házában rendszeresen vendégül látta. Mindenkit meghívott, de nem mindenki ment el ezekre a nagyon jó hangulatú, intellektuális élményt is nyújtó találkozóira. Még most, amikor már beteg lett, akkor is tervezte a „filmtudományisok” összehívását, sőt egy az alapításról, és a későbbi intézeti korszakokat tényszerűen bemutató kiadványt is készült kiadni. Mintha érezte volna, hogy a szelektív emlékezet elfelejti azokat az eredményeket, amelyek az ő gazdasági igazgatása alatt születtek. A nehézségekről nem akart írni, de a pozitív és a jövőt is megalapozó eredményekről mindenképpen szólni szeretett volna.
Császát Sári a filmszakma lelkes és ötletekkel teli alakítója volt, a filmtudomány, a filmértékek őrzésének lelkes támogatója. Emlékét örökre megőrizzük és kérjük az utánunk következőket, hogy erről ők sem felejtkezzenek el.
Sári, nyugodj békében!
Szilágyi Erzsébet
Professor Emerita
Kodolányi János Főiskola
Kapcsolódó írások:
A magyar filmarchívum története
Császár Miklósné: A Filmintézet múltjáról – másképpen (2013)
Képek a filmarchívum alapításának 50. évfordulóján tartott ünnepségről
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.