a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

​Koszorús költő a képkereskedésben

kieselbach lead

A Kieselbach Galéria valójában jóval több, mint egy képkereskedés: névadó-tulajdonosa olyan nívós kulturális produktumokat helyez elénk meglehetős rendszerességgel, amire pályatársai ritkán képesek. Egyfajta kultúrmissziót teljesít, hiányt pótol, gondoljunk csak Batthyány Gyula, vagy Scheiber Hugó mára már szinte ismeretlen életművének újrafelfedezésére. Most több száz sárga rózsával és Hantai Simon félszáz munkájával Juhász Ferenctől vesznek „élő búcsút”.

A galériában egy hónapig látható, megint csak a hagyományos kiállítás kereteit feszegető tárlaton egy barátságon keresztül szembesülhetünk egy korszakkal is, ami kitörölhetetlen, kemény nyomokat hagyott országunk történetében. Ennek a korszaknak volt koszorús költője, meghatározó személyisége a szegénysorban, Bián született Juhász Ferenc, akit szülei mégis csak taníttattak, és a nagy váltás éveiben, a második világháború után lett költővé. És hogy költővé lehetett, abban meghatározó szerepe volt a Juhásznál öt évvel idősebb, ugyancsak biai Hantai Simonnak, aki egyfajta szellemi vezetőként volt ott az út elején, és legjobb barátként maradt ott egészen a végéig. Hantai a Képzőre járt ekkoriban, Juhász pedig bejárt oda a könyvtárba, és a filozófiai előadásokra. Hantai révén ismerte meg Spenglert, Kantot és a modern képzőművészetet is, ő volt az, aki értő szemmel nézte első verseit. Amik 1949-ben Baumgarten-, egy év múlva pedig a József Attila-díjat is meghozták az éppen hogy csak elinduló költőnek.

Juhász Ferenc, a háttérben Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy és Weöres Sándor
Juhász Ferenc egy londoni felolvasáson (fotó: Moldován Domokos)

Az pedig, hogy 1951-ben megtalálták a Kossuth-díj ezüst fokozatával is, a zsenialitása mellett a kommunista pártba való belépésének is köszönhető talán. Juhász nagyon jó káder volt a kőműves apával és cselédlány anyával, de soha sem lett a szó szoros értelmében kommunista. Valahogy úgy lavírozott ezen a területen, mint pályatársa, Illyés Gyula. Jóban volt Acéllal, Kádárral is, el tudott intézni ügyeket, és sokat segített a tűrteknek és a tiltottaknak. Így aztán más színben tűnik fel ez az 1956-ig tartó párttagság, és a Magyar Népköztársaság Zászlórendje is. A rendszeresen publikáló Juhász a forradalom után kilenc évig hallgat, belebetegedik a történtekbe. Ugyanakkor folyamatosan jelen van a művészeti életben, s a sors fintora, hogy Hantai után a másik festőbarát és középiskolai padtárs, Csernus Tibor is „elhagyja”. Juhász ugyan utazhat, de nem lehet mindig Párizsban, a levelek és a sűrű telefonok pedig nem pótolják e két remek művész és barát hiányát.

hantai simon
Hantai Simon alkotása

Hantai, akinek édes szülei után Juhász bevallottan mindent köszönhet, több, mint ötven, különböző korszakaiból származó munkája mellett itt van Csernus Tibornak egy 1954-es Juhászról készült képe is, amit egy Ménesi úti szuterénban készített, a szokásos erős fény-árnyék kontrasztokkal. De itt van egy idei Fehér László ceruzarajz is, meg még három portré a rajzolni is tudó Nagy Lászlótól. És Kas János 1972-es Feje, a költő Mi van a fejében versével teleírva. Aztán elidőzhetünk kicsit Juhász Ferenc könyvekkel telezsúfolt nappalijában, a róla szóló portréfilm megy talán éppen az ő Videoton Super Star Computer Technic tévéjén. Eljuthatunk keskeny dolgozószobába, az ablakba állított íróasztalhoz is, ahol a falakon a halálhoz való viszonyulásáról írott sorait olvashatjuk. A 87 év szép kornak számít, és Juhász tisztán távozott. Kieselbach Tamás pedig méltó búcsút vett tőle, nem mellesleg újra élővé éve egy lezárult életművet – mint az szándéka is volt.

Pálffy Lajos

Élő Búcsú – Juhász Ferenc emlékkiállítás
Keiselbach Galéria
2016. június 22. – július 21.

• Publikálva: 2016.07.08. 09:51 • Címke: kiállítás