a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Albán és koszovói kortárs művészet a Lumúban
Mások mellett Anri Sala, Adrian Paci és Sislej Xhafa; összesen huszonöt alkotó, illetve csoport munkáin keresztül térképezi fel a kortárs Albánia és Koszovó képzőművészetét A bálna, amely tengeralattjáró volt címmel a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) péntektől látható kiállítása.
A Lumú kiemelt feladatának tekinti a régió kortárs tendenciáinak feltárását. Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a múzeum új tárlata, amely Közép-Európában elsőként vállalkozik Albánia és Koszovó kortárs művészetének közös bemutatására – mondta el a sajtóbejáráson Fabényi Julia igazgató, a kiállítás kurátora. Kálmán Borbála társkurátor hozzátette, az átfogónak tekinthető válogatás a két szcénát átható témákat igyekszik megragadni az elmúlt 10-15 évből. Albánia és Koszovó művészeti közegei hosszú ideig egymástól elzártan fejlődtek, kulturális örökségük mégis számos ponton találkozik; ilyen például a közös nyelv vagy a két társadalmat máig mélyen átható hagyományok. Albánia és Koszovó gyökeresen más utat járt be a 20. század második felében, előbbi évtizedekig Enver Hodzsa önkényuralma alatt, utóbbi Jugoszlávia részeként – emlékeztettek a kurátorok.
Érdeklődők A bálna, amely tengeralattjáró volt kiállításán (MTI Fotó: Mohai Balázs)
A kiállítás címe Armando Lulaj Fondorlatos cselszövések sora című installációjára utal, amely Enver Hodzsa albániai diktatúrájának nyomasztó és abszurd légkörét idézi meg. A fő motívum egy bálnacsontváz, az albán parti őrség ugyanis a kommunizmus idején szitává lőtt egy ámbrás cetet, amerikai tengeralattjárónak gondolva az állatot. Az elpusztult cet csontváza az Albán Nemzeti Múzeumba került, végleg az albán történelem részévé téve a groteszk epizódot. Gentian Shkurti Vissza a jövőbe című sorozata a hősi álmokkal teli gyermekkort hozza elő, miként Ilir Kaso is A valóság megálmodói című munkáján feltűnő, majd elolvadó cukorkatonák révén a korai emlékeket veti össze a mai valósággal. A tiranai nemzeti múzeumban nemrég fedeztek fel két zsákot, amelyek kézbesítetlen levelekkel voltak tele. Ezeket a küldeményeket dolgozza fel Adrian Paci Sue proprie mani című alkotása, amely annak a 24 ezer olasznak a személyes történeteit idézi fel, akik 1945 és 1949 teljes bizonytalanságban vártak Albániában a hazatelepítésükre.
Számos fotográfia is látható a kiállításon (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Videóikban Alban Hajdinaj és Gentian Shkurti egyaránt Edi Rama tiranai homlozkatprojektjére reflektálnak, kritikus módon. A képzőművészből lett főpolgármester – ma már miniszterelnök – Tiranát egy időre sikeresen felhelyezte a nemzetközi képzőművészet térképére, a szürke házakat kortárs színekbe öltöztető programja azonban nélkülözte a demokratikus alapokat – veti fel Hajdinaj és Shkurti. Olson Lamaj Shqipe című fotográfiájával az albán zászlón feltűnő kétfejű sasra utal, a képen mégis egy tollfosztott, döglött tyúk látható, megjelenítve a hivatalos diskurzus és a szomorú valóság közötti, feszítő ellentmondást. Alban Muja felvételén kisfiúk mosolyognak Tony Blair nagyméretű portréja előtt; a gyerekek mindannyian a Tonyblair keresztnevet kapták, mert szüleik így fejezték ki hálájukat az akkori brit miniszterelnök Koszovó függetlensége érdekében végzett munkájáért. A nemzetközi művészeti közegtől sokáig elzártan fejlődő, mára azonban külföldön is elismert alkotókat adó, albán és koszovói képzőművészet kortárs tendenciáit áttekintő kiállítás szeptember 11-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.
MTI