a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Elhunyt Oláh János költő

olahlead

Oláh János a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb novellistája és kitűnő költő volt – hangsúlyozta Kovács István író, költő, történész és polonista, a hétfő hajnalban életének 74. évében elhunyt József Attila- és Babérkoszorú-díjas szerző pályatársa.

Oláh János 1966-ban szerzett diplomát az ELTE magyar-népművelés szakán, majd 1971-1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát is. 1966-tól könyvkereskedő, majd művelődési házban propagandista. 1968-tól szabadfoglalkozású, 1970-től kultúrházban, 1973-75-ben pedig cselgáncsedzőként dolgozott. Irodalmi pályája elindulását követően a Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője volt. Oláh János kulcsszerepet játszott a közmédia együttműködésével eddig hat alkalommal megrendezett, Versmaraton című költészet napi rendezvény szervezésében is. Főbb művei közt tartják számon a Fordulópont (versek, 1972); a Visszatérés (regény, 1979); a Jel (versek, 1981); Az őrült (regény, 1983); a Nagyító fény (válogatott versek, 1991); a Vérszerződés (novellák, 2001); valamint a Por és hamu (versek, 2002) című köteteket is. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel. Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, míg 2014-ben Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.

olah janos
Oláh János (forrás: aegondij.hu)

Az Oláh Jánoshoz hasonlóan a Kilencek költői csoport tagjaként indult Kovács István hozzáfűzte: Oláh János saját irodalmi munkássága rovására végzett hatalmas jelentőségű irodalomszervezői munkát, a Magyar Napló főszerkesztőjeként nem csupán a folyóiratot mentette meg és emelte kitűnő színvonalra, de könyvkiadót is alapított mellé. „Szívügyének érezte, hogy életben tartsa a két háború közötti magyar irodalom népi vonulatának hagyományát” – fogalmazott. Kiemelte: olyan fontos fiatal szerzők nevelkedtek Oláh János ‘holdudvarában’, mint például a remek prózaíró Csender Levente. Kovács István elmondta azt is, hogy csütörtök este járt utoljára Oláh Jánosnál, akinek frissen jelent meg verseiből egy válogatáskötet lengyel nyelven. „Az utolsó pillanatig őrizte tiszta gondolkodását, fényes szellem volt” – hangsúlyozta a pályatárs.

Budapest, 2016. április 11. Oláh János költő a Magyar Napló Kiadó, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költészet napi Versmaraton című rendezvényén a Magyar Rádió Márványtermében Budapesten 2016. április 11-én. A hatodik alkalommal megrendezett versmaratonon Az év versei 2016 című antológiából hangzanak el költemények a szerzők előadásában. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Oláh János 2016-ban Versmaraton című rendezvényen a Magyar Rádió Márványtermében Budapesten (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Csontos János író, költő és filmrendező, Oláh János korábbi szerkesztőtársa hangsúlyozta: a Közel és a Visszatérés címen megjelent regényekkel Oláh János íróként a modern és a posztmodern próza közötti átmenet egyik élharcosa volt. Az eredetileg egységes önéletrajzi mű kettéválasztása kiadói döntés volt, a két kötet egybedolgozott változata 2014-ben jelent meg Közel címmel. „Ez az elhallgatott, félig-meddig eltagadott regény egy másféle megoldást mutatott a magyar próza megújítására, mint amit az ünnepelt pályatársak kínáltak” – jegyezte meg Csontos János, aki egyetemi szakdolgozatát a Kilencekről írta Együtt és külön címmel, ami később önálló kötetként is megjelent 1990-ben. Az interjúkötethez kapcsolódva csaknem két évtizeddel később, 2009-ben dokumentumfilmet is készített a Kilencekről Novák Lajos közreműködésével. „Oláh János bevallottan a népi irodalom 21. századi folytatásának a lehetőségeit kereste, de ennél sokkal tágabb volt a szemhatára, és számos más esztétikát követő írót és költőt indított el a pályán” – fogalmazott a szerző, aki kitért arra is: a hétfőn elhunyt irodalmár volt a névadója a Kilencek 1969-ben megjelent, Elérhetetlen föld című bemutatkozó antológiájának.

MTI

• Publikálva: 2016.07.25. 12:35 • Címke: hír

Digitális Irodalmi Akadémia