A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A természetművészet magyar és nemzetközi alkotói mellett Szervátiusz Jenő és Tibor, illetve Ázbej Sándor és Kristóf életművét vizsgálja Ágak címmel a Műcsarnok szerdától látogatható kiállítás-együttese.
Az utóbbi időszakban megszokott módon a Műcsarnok ezúttal is hármas kiállítás-csokorral jelentkezik: a természetművészet kiemelkedő kortárs alakjai mellett két apa-fiú művészkapcsolattal ismerteti meg a közönséget – mondta el a keddi sajtóbemutatón Szegő György, az intézmény művészeti igazgatója. Rockenbauer Zoltán kurátor Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor kiállításáról szólva emlékeztetett arra, hogy a két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat. Ezen a kiállításon találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben maradt és Magyarországon őrzött munkák; az összesen nyolcvan alkotás között olyan főművek, mint a Tüzes trónon című Dózsa-szobor vagy a ritkán látható Kolozsvári Krisztus. A két Szervátiusz kevés közös munkát alkotott, de a stiláris párhuzamok kimutathatók életművükben, noha Szervátiusz Tibor sikeresen találta meg saját hangját – jegyezte meg a kurátor.
Szervátiusz Tibor Tiszta forrásból című alkotása (fotó:Slezák István/Műcsarnok)
Szervátiusz Jenő Párizsban folytatott tanulmányokat, majd Erdélybe való hazatérése után klasszicizáló munkákkal jelentkezett, hogy az 1930-as évekre végül rátaláljon a népi művészetből kiinduló, rusztikus stílusára. Az ötvenes-hatvanas években Szervátiusz Tibor apjáétól eltérő utakon indult meg, és az erdélyi modernizmus egyik vezető képviselője lett, a hetvenes évekre azonban elvetette a modernista hagyományt, és visszatért a népi gyökerekhez – mondta Rockenbauer Zoltán a két szobrász gazdag forma- és anyaghasználatát áttekintő kiállításról. A Természetművészet-változatok című tárlat Keserü Katalin által rendezett nyitótere a kortárs magyar természetművészetbe vezet be, de egy kisebb terem visszatekint a műfaj 1960 és 2000 közötti magyarországi előzményeire is. John K. Grande Erdélyben élő kanadai kurátor válogatásában a természetművészet nemzetközi tendenciáit ismerhetik meg a látogatók, mások mellett indonéz, új-zélandi, mexikói, chilei, amerikai és brit alkotók munkáin keresztül.
Ázbej Kristóf Kollázs című alkotása (forrás: Műcsarnok)
A Mahmúd Maktabi által rendezett, Öko-avantgárd című kiállítási egység révén a közönség egy olyan ország természetművészetébe is betekintést kap, ahol a műfaj nem tekint vissza régi hagyományokra. Az iráni kurátor beszámolója szerint hazájában mindössze tizenöt éve kezdtek természetművészettel foglalkozni. Az első úttörőket kinevette a kortárs iráni szcéna, ma azonban már számos alkotó fedezte fel a műfajt. Apa és fia, az építész Ázbej Sándor, illetve a képzőművész Ázbej Kristóf életművét mutatja be a kiállítás-együttes harmadik tárlata. Szerdahelyi Júlia kurátor kiemelte: Ázbej Sándor ma méltatlanul kevéssé ismert építész, noha olyan munkák fűződnek nevéhez, mint a Magyar Színház, a Pesti Színház, a Rezső téri SOTE kollégium, főműve, az algíri Olimpiai stadion pedig a nemzetközi szakma figyelmét is felkeltette az 1960-as években. A tárlat felidézi a stadion építésével kezdődött és a rendszerváltásig virágzó algériai-magyar műszaki együttműködést is, melynek eredményeként az észak-afrikai országban több mint 160 létesítmény jött létre magyar mérnökök irányításával. Ázbej Sándor és fia a francia Millenniumi Emlékbizottság felkérésére 1997 nyarán együtt dolgozott egy világemlékműterv koncepcióján. A végül meg nem valósult Hari Seldon labirintust számos eredeti látványterv idézi meg, míg Ázbej Kristóf Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe című kollázsfalával eredetiben találkozhatnak a látogatók. Az alkotó bagneux-i műteremlakásában tizenöt éven át készült munkában a tárlat szeptember 11-i zárása előtti héten kortárs alkotók egynapos kiállításai kapnak majd helyt. Az Ágak című kiállítás-együttes természetművészeti és a Szervátiusz-tárlata október 16-ig látogatható a Műcsarnokban.
MTI