a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Aki erőtt adott a nőknek
80 éve született Yves Saint Laurent
„Ahhoz, hogy egy nő szép legyen, elég egy fekete pulóver, egy fekete szoknya és az oldalán egy szerető férfi” – így vélekedett a nőiességről Yves Saint Laurent, a múlt század egyik legismertebb francia divattervezője, aki nyolcvan éve, 1936. augusztus 1-jén született.
Yves Mathieu-Saint-Laurent néven látta meg a napvilágot az algériai Oranban, ahová elzászi nagyszülei menekültek az 1870-es francia-porosz háború idején. Tizenhét évesen Párizsba ment, hogy divattervezőnek tanuljon, első tervei a Vogue magazinban jelentek meg. A lap főszerkesztője felfigyelt rá, és beajánlotta Christian Diornak, aki alkalmazta is divatházában. Dior 1957-ben bekövetkezett halála után Saint Laurent vette át a ház művészeti vezetését. Rögtön első kollekciója világsiker lett, a természetes vonalú Ligne Trapéze (Trapézvonal) megszabadította a ruhákat a vattatömésektől és a merevítőktől. 1960-ban kétéves katonai szolgálatra hívták be Algériába, de húsz nap múlva idegösszeroppanással kórházba került. Elektrosokkal kezelték, gyógyszerfüggővé vált, a Dior cég megvált tőle.
1961 decemberében Pierre Bergé társaságában megalapította saját divatcégét, első kollekcióját 1962-ben mutatta be. A következő években kiszélesítette és korszerűsítette a nők ruhatárát, utánozhatatlanul francia eleganciát teremtve. A tervező a szmoking, majd a ballonkabát és a fekete bőrdzseki nőiesítésével, az 1966-ban megjelent, klasszikussá vált női nadrágkosztümmel járult hozzá az unisex divat hódításához. Tőle indultak el az átlátszó anyagokból készült modellek (Nude-Look), amelyek a kor melltartó-ellenességével együtt szintén részeivé váltak a „szexuális forradalomnak”. Divattervezői munkája társadalmi hatást is gyakorolt. A nemek egyenlőségét hirdette, forradalmasította a nők megjelenését, ahogy társa, Pierre Bergé mondta: Coco Chanel felszabadította a nőket, Saint Laurent erőt adott nekik. Alapelve volt, hogy a test vonala a legfontosabb, ezért nem szabad túldíszíteni egy ruhát, mert az rontja az eleganciát.
1966-ban nyitotta első saját márkanevű pret-a-porter üzletét Párizsban (ezekben az üzletekben elérhető áru divattermékeket árusítanak), s az YSL logó világszerte ismertté vált. Rendszeresen tervezett kosztümöket a színház, a tánc és a film világának, egy-egy kollekciója nagy művészek előtt tisztelgett, a bemutatókat Matisse, Picasso, van Gogh motívumaira építette. Az ő újítása volt a Mondrian-ruha, a pop art divat, afrikai, szaharai kollekciója is híres. Kreációit a világ legjobban fizetett modelljei – Claudia Schiffer, Laetitia Casta és Carla Bruni, az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy felesége – mutatták be a kifutón, de viselte őket a francia film nagyasszonya, Catherine Deneuve is. A divattervező 1971-ben botrányt okozott, miután saját meztelen fotójával hirdette férfiparfümjét. Az illatiparban mégsem ez, hanem az 1977-ben megjelent Opium parfüm hozta számára a legnagyobb sikert.
Hatvanöt évesen, 2002-ben nyugalomba vonult. A szakmától a párizsi Georges Pompidou Központban rendezett ünnepi show-val és nagyszabású divatbemutatóval búcsúzott, divatházát is bezárta. Utolsó modellje, a 77 751 szériaszámú fekete, aranyfüzérekkel hímzett gyapjúkabátka Catherine Deneuve-nek készült. Utolsó éveit az Avenue Marceau-n vásárolt elegáns palotában töltötte, amely ma a róla elnevezett alapítvány otthona, ahol kiállításokat is rendeznek. 2007-ben a francia Becsületrend Főtisztje lett. Nem sokkal később agydaganatot fedeztek fel nála, a halál 2008. június 1-én érte. Temetésén Nicolas Sarkozy köztársasági elnök olyan alkotónak nevezte, aki elsőként emelte a divatot a művészet rangjára. Yves Saint Laurent ma is a francia kulturális örökség világszerte elismert része.
MTI