a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Husziták leszármazottja az első magyar kormányban
150 éve, 62 évesen halt meg Klauzál Gábor, az első felelős magyar minisztérium földművelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztere. A nemzeti liberális ellenzék vezetője, a hajdanvolt husziták leszármazottja, magyar nemes ember.
A nemességet még apjának, a huszita felmenőkkel is rendelkező Jánosnak adományozta I. Ferenc leginkább a 32 éves kiváló katonai szolgálataiért. Melyek során 1793-ig megjárta Európa harctereit, harcolt Havasalföldön és ott volt Belgrád ostrománál is. Az Esterházy-huszárezredből ezredesként nyugalomba vonuló János Szegeden nősült, pogármesterlányt vett el feleségül. A hét gyermek közül négyen voltak fiúk, József apja nyomdokain katonatiszt lett, küzdött a szabadságharcban is, a jogász Imre a Magyar Udvari Kancellárián indult, de az aktagyártást megunva inkább bérelt birtokokon kezdett gazdálkodni. Végül az MTA levelező tagjaként a Batthyányiak rohonci földjeit virágoztatta fel a legújabb mezőgazdasági módszereket bevetve. A harmadik fiúból, Miklósból neves orvos lett, Gábor pedig mint tudjuk, az első minisztereink egyike.
Ehhez pedig kellett a családi háttér mellett a pesti piarista gimnáziumban megszerzett tudás is, amit aztán a jogi karon bővített olyan sikeresen, hogy 21 évesen már Csongrád vármegye táblabírája lett. Ott munkálkodott az 1827-ben elhatározott nagy országos összeírásban, 1932-től pedig három reformországgyűlésen is ott tevékenykedett a megye követeként az alsóházban. Nemzeti liberális eszmei alapokon, Deák Ferenccel karöltve szálltak síkra az abszolutisztikus törekvések ellen, a szólásszabadság ügyéért, a magyar nyelvhasználatért, a polgári jogok kiterjesztéséért. 1844-re már a liberálisok vezetője, de első feleségének, Prezetska Máriának súlyosbodó betegsége miatt egy időre háttérbe vonult. Csak neje halála után, a márciusi forradalomban tér vissza a Közcsendi Bizottmány egyik alelnökeként. Amit rövidesen ott is hagy, mert Batthyány Lajos meghívja a kormányába. Főnökéhez hasonlóan felkent uralkodója ellen ő sem akar harcolni, ezért egészségi állapotára hivatkozva a birtokára vonul vissza gazdálkodni.
1851-ben újra megnősül, az Aradon kivégzett vezérőrnagy, Nagysándor József jegyesét, Schmidt Emmát veszi el, akitől három gyermeke születik. Budatétényi lakhellyel lesz Szeged Deák-párti képviselője 1861-ben és 1865-ben, de egy év múlva, Mária nevű lányának kalocsai vizsgájára utazván hirtelen meghal. Kiváló jogi érzékét, nemzeti liberális elkötelezettségét és töretlen hazaszeretetét így Deáknak nélkülöznie kellett a kiegyezés közvetlen előkészítésénél, emlékét számos közterület és iskola is őrzi napjainkban.
Pálffy Lajos