a rovat írásai
Mire emlékezünk? – Reggeli beszélgetés a Fortepan egyik létrehozójával
A Creative Mornings rendezvényén hallgattuk meg Tamási Miklós Fortepan-alapító előadását.
Szép Újvilág: Amerika digitális labirintusa, a DPLA
Mit mondott Martin Luther King J. F. Kennedy meggyilkolása napján? Milyen volt a szesztilalom bevezetését pártoló egykori „flashmob”? Hogy néz ki egy terrorista és miért nem a szépségéről híresült el Alice B. Toklas?
Százezer régi könyvet digitalizáltak az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományából
Már az interneten is elérhető százezer kötet az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi állományából – adta hírül a bécsi intézmény sajtóosztálya.
Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában
A MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959-ben jött létre.
Példaértékű a Szépművészeti hallássérültek számára készített alkalmazása
A SzépMűSL (sign-language/jelnyelv) Európában egyedülálló alkalmazás, amely a Szépművészeti Múzeum hallássérült látogatóit segíti.
Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma
Az amerikai mozisok éves összejövetelének eredménye.
A 3D könyv és társai
Az elmúlt fél évszázadban sokféle előrejelzés született a könyvnyomtatás közeli haláláról.
Okostelefonon is elérhető a könyvtár Tatabányán
Az országban elsőként androidos okostelefonra és táblagépre optimalizálva is elérhető a megyei és városi könyvtár honlapja és katalógusa Tatabányán.
Képregények okostelefonon
Pár száz forintért már bárhol nézegethetünk képregényt.
Digitálisan röpülő pávák
Igaziak és átvitt értelműek. Egy folklór- és egy állathang-adatbázis tanulságai.
Mozgóképes archívumok a digitális korban
Gyűjtés, gyűjteménykezelés és elérhetővé tétel kérdéseit járták körül az intézmények képviselői szombaton, a „filmszemle-pótló” Uránia Filmnapok keretében megrendezett pódiumbeszélgetésen.
A digitális kardot válaszd!
Mi a közös a lett ének- és táncfesztivál plakátjában, egy Nokia-focicipőben és a többlépcsős rakéta egyik első leírását tartalmazó kódexben? Ha gondolunk egyet, digitális képkeretben akár mindhármat kiakaszthatjuk az ágyunk fölé.
Mindegyik megtalálható ugyanis Európa Digitális Könyvtárában, a www.europeana.eu oldalon.
Az elmúlt másfél hónapban az Europeana azzal igyekezett népszerűsíteni saját tevékenységét, weboldalát és a digitalizálást, hogy blogján folyamatosan közzétett egy-egy olyan műtárgyat, melyet az EU-tagországok kulturális miniszterei választottak országuk digitalizált nemzeti kincsei közül.
Mivel a szöveges dokumentumok digitalizálása a legegyszerűbb/legolcsóbb, nem meglepő, hogy többek választása esett kódexre, értékes szövegemlékre. Ilyen például Beatus de Libena 776-ra datált, a Jelenések könyvéhez készített mozarab miniatúrákkal díszített kommentárja, amely az akkoriban 800-ra várt világvégére próbálta felkészíteni az olvasni tudókat. E sorba tartozik a IX–X. századi holland Egmond-evangeliárium, amely II. Dirk gróf és arája, Hildegard személyében a hollandokról készült legősibb illusztrációt is tartalmazza; vagy a csehek 1325–49 között született Velislav-bibliája, amely több mint 800 színes képpel illusztrált képes bibliának „álcázott” képregény is egyben…
A lett miniszter országa 1869-től a mai napig megrendezett ének- és táncfesztiváljára büszke – ennek egy 1933-as plakátját választotta, ékesen bizonyítva, hogy a népi kultúra ma is hihetetlen tömegeket tud mozgósítani (a fesztivál zárórendezvényére olykor a lakosság ötöde kíváncsi). Kár, hogy nem egy lett népdal hangfájljával teszi mindezt.
Akik képzőművészeti alkotást választottak, biztosra mentek: csak a legnagyobb klasszikusok munkáiból válogattak. Az osztrákok Caravaggio Dávid, Góliát fejével című képét, amely csak annyiban „osztrák”, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható. E sorba tartozik a Szőcs Géza volt államtitkár által választott Leonardo da Vincinek tulajdonított Lovas kisplasztika is, melynek elsősorban szenvedélyessége ragadta meg Szőcsöt. A Leonardo egyetlen fennmaradt szobrának tulajdonított Lovas mellett felmerült, hogy Szervátiusz Tibor Ady-, ill. Bartók-„létportréja” legyen a magyar lelkület és életérzés ikonikus megtestesítője. (Az ötlet végül nagyon szimpla okok miatt hiúsult meg, a szobrok még nincsenek digitalizálva.)
Fouquet Madonnája (1450) szinte kortárs műalkotásnak tűnik
Jean Fouquet 1450-ből származó, de szürreális színei miatt szinte kortársnak tűnő Madonna a gyermekkel kerubok és szeráfok gyűrűjében című fantasztikus, varázslatos táblaképe flamand választás (a nagyonis evilágira sikerült Madonna modellje valószínűleg Agnès Sorel világhíres szépségű királyi kegyencnő volt, akinek szépségével csak borzalmas halála vetekedett – orsóféreggel fertőzött nyelőcsövét higannyal próbálta kúrálni...)
XX. századi alkotás a román Constantin Brâncuşi Álom című plasztikája. Brâncuşi roppant hatással volt az absztrakt művészetre és a 20. századi szobrászatra; érdekes magyar vonatkozása, hogy a Párizsi Iskola tagjaként hosszú időn keresztül Pogány Margit, a híres Pogány kisasszony-sorozat modellje volt a múzsája.
A britek/skótok választása John Logie Bairdnek, a televízió feltalálójának arcképére esett, aki áttételesen az Europeana egyik szellemi atyja is, hiszen a tévé révén vált először lehetségessé, hogy több millió ember egyszerre ugyanazt a „képet” nézhesse. A kép felirata is reménykeltő: „sötétségből születik a fény”.
Stockholm egy százéves fotón
A svéd Carl Curman Stockholm belvárosáról készült sejtelmes, lírai kék fotója 100 éve készült.
Az ír miniszter az 1921-es angol-ír egyezményre büszke, amely létrehozta az Ír Szabadállamot. De belelapozhatunk a portugál Camoes reneszánsz eposzába, A lusiadák-ba ('A portugálok') , vagy megnézhetjük azt is, hogy a litván Kazimieras Semenavičius 1651-ben hogyan képzelte el a többlépcsős rakétát, nézegethetünk első világháborús képeket, máltai szoborcsoportot és még sok mást.
Merész választásra is akad példa: mivel közös tárcához tartozik a finn kultúra és sportügy, így nem annyira meglepő, hogy a Nokia kevéssé közismert gumigyártó ágazatának egy egész korszakot fémjelző produktuma, egy szimpla focicipő is helyet kaphat egy digitális gyűjteményben, bizonyítván, hogy az nem halott panteon.
A Nokia focicipője
Egy ciprusi rövidfilm segítségével pedig egy valódi templomba is beléphetünk (végre egy audiovizuális anyag!): az asinou-i, Legszentebb Istenszülőnek szentelt, 1100-as évek elején épült kápolnába, amely a bizánci freskófestészet világörökségbe illő példája. (Az is.)
A tárgyak széles spektruma összességében impozáns gyűjteményt alkot, és látványosan illusztrálja az Europeana egyik fő törekvését, ami a nemzeti értékek reklámozása és elhelyezése a közös európai kulturális örökség kontextusában.
A tény, hogy a választott tárgyak többsége kép- és szövegfájl, jól tükrözi az Europeana anyagainak műfaji megoszlását: döntő többségük ugyanis szintén kép és szöveg. Nem véletlen, hogy a 2012-es adatbővítési irányelvek legfontosabbika az audiovizuális és hanganyagok arányának növelése: az eddigi 150 ezer audiovizuális anyag megháromszorozása, ill. a 300 ezer eddigi hangfájl 550 ezerre való duzzasztása. Pillanatnyilag kb. 23 millió adatrekord hozzáférhető; ez év végére előreláthatólag 24 millióra bővül, így az audio- és audiovizuális anyagok 1 millióra való feltornázása esetén is csak az egész állomány 4-5%-át teszi majd ki.
A válogatás az Europeanáról is sokat elárul, amelynek deklarált célja, hogy a mérhetetlenül sokszínű és gazdag kulturális örökséghez minél többen hozzáférjenek. Rengeteg apró érdekesség között szörfölhetünk, de egy nem precízen célzott, tétova keresés olykor időtrablón nehézkes vagy eredménytelen. A gyűjtemény, persze a szerzői jogok miatt is – amely a 70 évnél fiatalabb mű közlését igen megnehezíti – talán túl exkluzív. A közzétett tartalmak döntő része pedig magyarul egyáltalán nem elérhető, s ezért sokak számára egyszerűen hozzáférhetetlen.
Hussein Evin