Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
A Braille-kották szkennelése korántsem egyszerű művelet. A tapintásos lejegyzések digitalizálása többlépcsős művelet, mivel a régebbi kottákon már gyakran megrongálódtak a jelzések, sokszor egészen olvashatatlanná váltak.
Az amerikai Kongresszusi Könyvtárhoz tartozó Vakok és Sérültek Nemzeti Könyvtára (National Library Service for the Blind and Physically Handicapped) a gyűjteményükben található braille-írásos kottákat digitalizálja. A Kongresszusi Könyvtár célkitűzései között szerepel, hogy teljes gyűjteményüket digitalizálják, azért, hogy bármilyen természeti katasztrófa esetén megőrizhessék gyűjteményüket. Eddig Braille-írásos zenei gyűjteményük volt az egyetlen, amely várt még digitalizálásra. A Braille-írásos kottákhoz kérésre a könyvtár a megfelelő olvasó-softwaret is elküldi.
Zongorista, amint épp a kezével olvassa a kottát 1917-ben (forrás: La Bibliothèque des Aveugles/Wikimedia)
A kották ugyanabban a hagyományos hatpontos írásos rendszerben készültek, mint amelyet Braille-megalkotott: a szimbólumokat azonban ez esetben nem betűknek, hanem hangjegyeknek feleltetik meg. Az érdeklődők és a felhasználók Ravel-, Django Reinhardt- vagy akár Jimi Hendrix-kották között válogathatnak, de a könyvtár munkatársai a zenetörténet összes korszakának alkotásait megörökítették braille-írásos kottákban, a könyvtár zenei blogján pedig betekinthetnek a digitalizálás módszertanába is. A szkennelés a DotScan szkennerrel történik, ehhez hozzátartozik az OBR (optical braille recognition) software, amellyel egy előzetes digitális másolatot lehet készíteni. Ennek ellenére minden példányt meg kell vizsgálni, mivel a pontok mérete különbözik és eszerint kell beállítani a másolót. A szakemberek ezután is megvizsgálják, hogy olvashatóak-e a kották, és amennyiben bármilyen hiányosságot észlelnek, pótolják.
A szakemberek a digitalizálásra kerülő művek sorrendjét is megállapították: a következő években a mesterművek kottáinak másolatát készítik el. Ezek nagy részének csak egyik oldala írásos, de előfordulnak a mindkét oldalra jegyzett kották, amelyeket nehezebb digitalizálni. Az is lassítja a folyamatot, hogy a Braille-írásos kották mintegy 20 különböző kiadónál jelentek meg, így ezeknek a formátuma változó. De a könyvtár munkatársai dolgoznak egy olyan softwaren, amely ezeket felismeri és egységesíti. A gyűjtemény eddig digitalizált kottái itt találhatóak.
A cikk a Hyperallergic írása nyomán készült.
Bakk Ágnes