A Magyar Filmhíradó 1955 januárjában a „kis színesek” közé beszerkesztett egy Csehszlovákiából érkező filmriportot, amelyen egy kísérleti kígyótelep életébe pillanthatunk be. A narráció szerint itt ugyan a reumatikus fájdalmak ellen gyűjtik össze a viperák mérgét, de a rövidke tudósítás mégis egy kobrával kezdődik. Amit ugyan a később már nem látunk viszont a 40 másodperces anyagban, ezután tényleg csak terráriumban tartott viperákat mutatnak. Ezek közül emel ki szakszerűen egyet a farm hölgy alkalmazottja, hogy aztán egy üvegtálkába fejje le a hüllő mérgét. Állítólag ezt naponta megismétlik a viperákkal a Biogena nevű telepen, ami azért is izgalmas, mert ezt csak úgy tudják megoldani, ha vegyszerekkel serkentik a méregképződést.
A kristályos állapotban lévő kígyómérgek kilójáért ma 250 millió forintnak megfelelő eurót is adnak az Unióban, így egészen jó üzletnek tűnik a viperafarm létesítése. Csakhogy egy-egy kígyó egy „fejésre” mindössze néhány cseppnyi mérget képes produkálni, és természetesen nem minden nap. Így elég hosszú időbe telik az egy kilónyi méregkristály összegyűjtése. Persze, ha van olyan csodálatos anyagunk, pontosabban vegyszereink, mint az ötvenes évek közepén csehszlovákoknak, ami folyamatos méregtermelésre készteti kígyóinkat, akkor jó úton haladunk a meggazdagodás felé.
PL