a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Jól forgatta a kést „Frozen Fritz”
25 éve találták meg Ötzit, a gleccserbe fagyott bronzkori embert. Már sokat tudunk róla, hála a tudósoknak, akik minden porcikáját átvizsgálták. Ha meg akarjuk nézni (nem éppen szép látvány), akkor Bolzanóig kell mennünk, ahol állandó hőmérsékleten (-6 fok) és 100 százalékos relatív páratartalom mellett alussza tovább évezredes álmát.
1991. szeptember 19-én tért le két hegymászó, Erika és Helmut Simon az Ötz-völgyi Alpokban a szokásos útvonalról hazafelé tartva, mikor a gleccsert keresztbeszelő árokban 3210 méteres magasságban egy mezítelen, mumifikálódott holttestre leltek. Mivel nagyon jó állapotban volt, egy, a második világháború alatt a környéken eltűnt zenetanárnak hitték, csak később gondolkodtak el a mellette fekvő furcsa eszköz kapcsán, hogy korábbi lehet a tetem. Amit először jégcsákánynak néztek, az egy faágba szorított rézfejű balta volt. Első világháborús maradványokra gyakran bukkannak hegymászók az egykori hegyi harcok helyszínein. Ahol sokszor nem volt idő az elesettek leszállítására, így ott helyben lyukat vágtak a hóba, vagy a gleccserbe, és eltemették őket. De Ötzit, vagy ahogy angolul becézik, „Frozen Fritz”-et senki sem helyezte végső nyugalomra, egyszerűen csak belepte a hó, ami később rá is fagyott, és újabb rétegek lerakódása után belekerült a gleccserbe, hogy aztán egy véletlen folytán elő is bukkanjon onnan.
Ez a képet megtalálói készítették róla, még a gleccserbe fagyva, 1991-ben (forrás: Wikipédia)
Ötzit a mai napig számos kutatócsoport tanulmányozta, akik néhány alapvető dologban konszenzusra jutottak. Az biztos, hogy 45 év körül lehetett, talán 160 centiméter magas, és 50 kiló. Izgalmasak a szénporral készült tetoválásai is, amik gyógyító célzattal kerültek testének orvoslásra szoruló tájékaira. Halála előtt néhány órával szarvashúst evett, gyógynövények magvait tartalmazó kenyérrel. Halálának hozzávetőleges időpontjára is a gyomrának a tartalmából következtettek, ahol megtalálták egy kora nyári növény pollenjeit. És ha már itt tartunk, eme árnyékvilágból való távozásáról is folytak viták. Előbb arra gondoltak, hogy egyszerűen megfagyott. Aztán találtak egy nyílhegyet a bal vállában, korábbi kés okozta sérüléseket a kezén, más vérét pedig bőséggel a ruháján. Tehát Ötzit meggyilkolták – még a völgyben konfliktusba keveredhetett a helyi vadászokkal, előkerültek a tűzkőhegyű kések, és hősünk kemény küzdelem után menekülni kezdett fel a hegyoldalon, mikor üldözőinek nyila eltalálta. És felhasította egyik artériáját, így gyorsan elvérzett. Mivel a fején is sebet találtak, feltételezik, hogy fejbe is vágták, a nyilat pedig megpróbálták kihúzni belőle, hiszen értéknek számított, de az is lehet, hogy ő igyekezett megszabadulni a méretes vesszőtől, de a vállában maradt a hegye.
Ötzi szobra Bolzanóban (forrás: Wikipedia/Thilo Parg)
Ruhái és a körülötte talált felszerelési tárgyak is sok információt hordoznak: 38-as lába volt, cipőjének talpa medvebőrből készült, nadrág helyett bőr lábszárvédő volt lábaira szíjazva, ágyékkötője a térdéig ért, a hideg ellen pedig a cipőjébe rakott szalmával és egy csíkos kecskeszőr kabáttal próbált védekezni. Szóval, nem volt tipikusan hegyi ember, de szegény sem, erre bizonyíték a rézfejszéje, ami nagy értéket képviselt abban a korban. Nem is értem, hogy üldözői miért nem vették magukhoz – talán már korábban beleesett a hóba. És ott is maradt Ötzivel együtt 5300 hosszú esztendeig, míg 25 évvel ezelőtt arra nem jártak Simonék, és rájuk nem bukkantak.
Pálffy Lajos