a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Megnyitotta kapuit az Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma Washingtonban

national museum of african american culture

Megnyitotta kapuit az Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma Washingtonban, a kizárólag az afroamerikaiakra összpontosító létesítmény a feketék történetét és eredményeit igyekszik közelebb hozni az érdeklődők számára.

Ez az első amerikai nemzeti múzeum, amely a fekete lakosság elnyomását és kizsákmányolását  dokumentálja, egyben pedig méltatja az afroamerikaiak hozzájárulását az ország kultúrájához és társadalmához. „Nem tehertétel, nem a szégyen és szánalom tárgya vagyunk Amerika számára, hanem mi magunk vagyunk Amerika” – jelentette ki Barack Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke érzelmekkel fűtött félórás beszédében. A múzeum hivatalos megnyitóján az amerikai elnök könnycseppet törölt le arcáról, a hallgatóságban ülő first lady, Michelle Obama, akinek felmenőit déli rabszolgákig vezetik vissza, szintén könnyeivel küszködött a beszéd alatt. Obama felhívta a figyelmet az egyik kiállítási darabra: egy kő emelvényre, amelyet rabszolgavásárokon használtak. Az elnök rámutatott: ez arról tanúskodik, hogy megszámlálhatatlan rabszolgát jószágként árvereztek el és adtak-vettek.


A megnyitóról készült videót itt láthatjuk

Az ingyenesen látogatható múzeum a feketék történetét mutatja be a 15. századtól napjainkig. Gyűjteményének több tízezer darabját Egyesült Államok-szerte nagyobbrészt átlagpolgárok ajánlották fel. A múzeum számos darabja az afroamerikaiak érdemeit méltatja egyebek mellett a sport, a televízió, a film és zene területén. Michael Jackson fedora kalapja mellett Muhammad Ali bokszlegenda fejvédőjét és Jackie Robinson baseballsztár ütőjét lehet látni. A kiállított több mint 34 ezer tárgy közt rabszolgák szállásául szolgáló fülke látható, egy 600 dolláros összegről kiállított számla egy 16 éves fekete lány adásvételéről, rabszolgák bilincsei, egy üvegfedelű koporsó, amelyben Emmett Tillt, egy lincselés áldozatát temették el. A modern korunkról egyebek mellett olyan kiállítási darabok tanúskodnak, mint egy Justice 4 Trayvon plakát vagy egy Black Lives Matter póló. A létesítmény kurátorai emellett fontosnak tartották, hogy videofelvételeket és egyéb tárgyakat gyűjtsenek össze Freddie Gray haláláról. A fekete férfit 2015. április 12-én vették őrizetbe Baltimore-ban, miután „szemkontaktust teremtett” a rendőrökkel, majd elfutott előlük, a rabszállítóban súlyos nyaki gerincsérülést szenvedett, amelybe egy héttel később belehalt.
 

national museum of african american history and culture
A múzeum épülete tavaly ilyenkor (forrás: Wikimedia Commons)

A múzeum Washington szívében, a Fehér Ház és a Capitolium közötti Mall múzeumi negyedében nyílt meg, amelyet évente több millióan látogatnak. A múzeum létrehozásának ötlete már évtizedekkel ezelőtt felmerült, de csak 2003-ban írta alá az alapításról szóló törvényt George W. Bush akkori elnök. „Egy nagy nemzet nem rejti el történelmét, hanem szembenéz hibáival és kijavítja azokat” – hangsúlyozta a megnyitón szintén jelen lévő republikánus exelnök. Az épület 540 millió dollárba (149 milliárd forintba) került és David Ajaye ghánai származású brit építész tervei alapján készült el. Az építkezés 2012-ben kezdődött meg a háromemeletes épületen, amelynek homlokzatát 3600 bronz panel fedi. A panelek a déli rabszolgák 19. századi vasmunkáiból merítenek ihletet, és speciális mintázatú réseken engedik át a fényt az épületbe. Több millió magánszemély 315 millió dollárral járult hozzá az építési költségekhez. Néhány nagyobb adományozó nevét előkelő helyeken örökítették meg az épületen belül: erről tanúskodik az Oprah Winfrey színház, a Michael Jordan csarnok, valamint a Robert F. Smith „Fedezd fel családod történetét központja”. Utóbbi a Vista Equity Partners befektetési vállalkozás vezérigazgatójáról kapta nevét egy 20 millió dolláros adomány elismeréseképpen.

national museum of african american history and culture
A megnyitó (forrás: Smithonian National Museum of African American History and Culture Facebook-oldala)

A megnyitón több ezer látogató mellett olyan sztárok is jelen voltak, mint Oprah Winfrey és Stevie Wonder, a program keretében pedig a Living Colour, Public Enemy és a The Roots együttesek léptek fel.

MTI

• Publikálva: 2016.09.25. 16:56 • Címke: hír