a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Az író, „aki bejött a hidegről”

le_carre_leadOktóber 19-én lett nyolcvanöt éves John Le Carré angol író, a kémregény-irodalom egyik legjelentősebb alakja. 2008-ban a Times a 22. helyen rangsorolta az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján.

David John Moore Cornwell néven a délnyugat-angliai Poole-ban látta meg a napvilágot. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el, alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg. Sokan ezt tartják legjobb alkotásának. Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a négyhatalmi megszállás alatti Bécsben, a hadsereg hírszolgálatánál teljesítette. 1952-ben hazatért, és az oxfordi Lincoln College-ban folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Apja 1954-ben tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ügynök lett és nyelveket tanított.

1965-ben

1959 és 1964 között az MI6, a hírszerzés embereként diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Munkája természetéből fakadóan, még bonni tartózkodása idején, álnéven kezdett el írni. 1961-ben jelent meg első regénye. Az Ébresztő a halottak című könyvben teremtette meg George Smiley alakját, akit állítólag az oxfordi Lincoln College egykori rektoráról mintázott. Világhírűvé második regénye tette, A kém, aki bejött a hidegről című művet a berlini fal felhúzása (1961), az akkor felgyülemlett megrendítő élmények, feszültségek hívták életre. Az 1963-ban megjelent mű – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert el, többek között 1964-ben a Somerset Maugham-díjat is. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység, és 1964-ben kilépett a hírszerzéstől.

1990-ben

Az író, „aki bejött a hidegről”, ezt követően sorra jelentette meg jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletekben gazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált. A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az elszánt diplomata című könyvében, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben, a terrorizmus témája bukkan fel legutóbbi, a Törékeny igazság című regényében. 2016 szeptemberében jelent meg önéletírása, The Pigeon Tunnel: Stories from My Life címmel.

A Suszter, szabó 2011-es londoni premierjén

Alkotásai népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették. A panamai szabót Pierce Brosnan, Az elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével. Külön érdekesség, hogy ha csak pár pillanatra is, de több, a nevével fémjelzett filmben is feltűnik. Jó néhány tévésorozat forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, mint például Az áruló és a The Night Manager.

Az elszánt diplomata jótékony célú vetítésén

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért. Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is. A több mint negyven éve a cornwalli St. Buryanben élő író 2011-ben az Oxfordi Egyetem neves Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát, amelyben egyebek közt leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is megtalálhatók.

MTI

• Publikálva: 2016.10.19. 12:21 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia