​Miről álmodtak az Izzóban ’56 januárjában?

filmhiradok_online_lead

Szépen megcsinált termelési riportot forgattak a Magyar Filmhíradó munkatársai 1956 januárjában az Egyesült Izzóban. Ahol nagyon jó körülmények között szép, ifjú hölgyek dolgoztak, és ahol a kis Bártfai Juli öt testvéréhez hasonlóan sztahanovista szeretett volna lenni. A dolgozó nép „mekkájának” tűnik a filmen az ország, miközben a mélyben már készen állnak egy forradalom alapjai.

Nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Izzót vették célba 1956 elején a szerkesztők, és az sem, hogy éppen ezt az anyagot játszották le a híradós főcím után a moziban. Az Izzó, avagy a Tungsram az ország talán legmodernebb gyára volt, gépesített gyártósorokkal és olyan termékekkel, amire – mint ahogyan az a riportban is szerepel – még Ausztráliában is találtak vevőt. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1901-től futott ezen a néven, és 1906-ban már volfrámszálas izzókat gyártott, amiket aztán nemsokára kriptonnal töltöttek meg. Ez a technológia gyakorlatilag végigkísérte az egész 20. századot, még most sem ment ki a divatból. Nem véletlen hát, hogy a két világháború között az Aschner Lipót vezérigazgatta Tungsramot (ő találta ki a márkanevet is a wolfram angol és német nevéből összeollózva) találták meg, ami egykoron kevés világcégeink egyike volt. És aminek az államosítás után is rendkívül fontos szerepe volt a külkereskedelmi mérlegünk szempontjából.



Mert itt gyártják az 1938-tól ismert fénycsöveket, amiket éppen argongáz és higanygőz keverékével töltenek meg a tudósításban. Aztán láthatjuk az elektroncsövek összeszerelését is, amik a televízió lelkét is adják. No de nem az a célunk, hogy a Tungsram hajdan volt nagyságát méltassuk, figyeljünk inkább az emberekre, Kanalas Katira, aki jó káderként az 1950-ben alakult DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége), a Párt „előszobájának” funkcionáriusa, és a Balaton mellett jobb ifjúsági életről álmodik. Kármán Éva kajakosként a szöveg szerint az ausztráliai olimpiára szeretett volna kijutni, de nem valósult meg az álma. Sydneyben csak egyetlen nő, Hartmann Cecília képviselte az országot e sportágban. Igaz ő 500 méteren a negyedik, pontszerző helyen végzett. Nerva Bélának talán összejött az új lakás. És ha nem volt szerencséje, éppen oda kapott kiutalást, ahol aztán a benyomuló oroszok rommá lőttek mindent. Aztán 10 hónap múlva a vihar elsöpri a sztahanovistákat is, de talán a kis Bártfai Juli januárban sem akart igazán sztahanovista lenni, élni akart inkább. Ismerkedni, táncolni, mint más fiatalok a világ boldogabbik felén.

PL

• Publikálva: 2016.10.24. 15:05 • Címke: filmhíradók online