a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Halottak napja zeneszóval, lakomával, hejehujával
Aki látta a legújabb Bond-filmet, annak van fogalma róla, milyen lehet egy halottak napi fiesta az amerikai kontinens közepe táján. Míg nálunk halk beszéd, mécses és krizantém meghatározó, Mexikóban zenekarok játszanak a sárga bársonyvirágokkal borított temetőkben, ahová ételt is visznek ki a holtaknak.
A Néprajzi Múzeumban most a halottak napjától vízkeresztig tartó ünnepsorozat mexikói papírkellékeiből láthatunk kiállítást Rocháné Büdy Annamária helyben gyűjtött anyagából. Az egyetemi tanár és játékkutató hosszú éveket élt egy olyan kultúrában, ahol a mai napig kimutathatóak az indián gyökerek mellett a térségben térítő ferences szerzetesek által elterjesztett hagyományok is. A ferencesek, ismervén a kereszténység hajnalán történteket, ugyanúgy ráépítkeztek a pogány hagyományra, így lett az aztékok nap- és háborúistenének, Huitzilopochtlnak a születésnapjára időzítve karácsony, vagy a Posadas, amikor minden évben december 7. és 26. között a gyerekek házról-házra viszik Mária és József szobrát. Az őszi ünnepek szeptember 16-ával, a függetlenség ünnepével indulnak Mexikóban. Ez is egy pap, Don Miguel Hidalgo y Costilla nevéhez fűződik, aki 1810-ben ezen a napon kiáltotta ki Dolores faluban az ország függetlenségét. A „Viva México” nem szünetel egy pillanatra sem 16-án, és az emberek ellepik az utcákat, megy a tűzijáték, ropognak a petárdák, mint mindig, ha ünnep van az országban.
forrás: Néprajzi Múzeum
Ahogy a bevezetőből már tudhatjuk, a mexikóiak vidámak halottak napján is, a holtakat a temetők mellett otthon is kedvenc ételükkel és italukkal várják ezen az éjszakán, amit aztán másnap közösen fogyaszt el a család. A gyerekek cukorból készült koponyákat kapnak és szopogatnak, és Boldog halottak napját-tal (Feliz Dia de Muertos!) köszöntik egymást. Ezután ismét egy állami ünnep, a Forradalom napja következik november 20-án. Porfirio Diaz 34 éves diktatúrájától szabadultak meg ekkor Francisco Villa és Emiliano Zapata vezetésével. De igazából a tequila és a pulque (agávépálinka) ünnepe ez, a robbanó petárdák mellett az ég felé fordított revolverek is szót kapnak, ha már megemelkedett az alkoholszint az ünneplőkben. Végül a karácsony és a húsvét után a legfontosabb egyházi ünnep Mexikóban a Miasszonyunk, a guadalupe-i Szűzmária ünnepe december 12-én. Ő az azték anyaistennőt, Tonantzint váltotta a hódítás után.
forrás: Néprajzi Múzeum
A Szent Szűz a főváros melletti Tepeyac hegyen jelent meg egy megkeresztelt indiánnak és arra buzdította, hogy építsen templomot erre a helyre. Itt áll az ország legjelentősebb temploma, ahová az ünnepre százezrek érkeznek. A zarándokok zászlókkal, virággal borított Mária-szobrokkal, papírképekkel, térden csúszva érkeznek meg a bazilikába, a velük lévő 3-5 éves gyerekeket pedig indiánruhába öltöztetik. És minden ünnepen ellepik az utcákat és az épületeket a papírvirágok, a girlandok és mindenféle tarka díszek – ezek adják a tárlat lényegét. A papírmasé színkavalkád ott van az utca mellett a házakban is. Az aztékok is készítettek hasonlóan színes, fejdíszeket, ruhákat az amatefa kérgéből, vagy agávé rostjaiból. Ilyeneket hordtak a hadifoglyok és a feláldozandók is, akik ott végezték Huitzilopochtl oltárán. Színektől tobzódik ez a kiállítás is, ami összehajtogatva elférne egy gurulós bőröndben is. Talán el is viszik majd máshová, hadd lássák, hogy ünnepelnek a vidám mexikóiak.
Pálffy Lajos
Angyalok és koponyák – Ünnepi papírdíszek Mexikóból
Néprajzi Múzeum
2016. március 5. – 2016. december 31.